Fotó: Krónika
2008. szeptember 08., 00:002008. szeptember 08., 00:00
Azerbajdzsán nem keres új útvonalakat a meglévőkön és a már eltervezett törökországin kívül a földgáz Európába szállítására, de a szállított mennyiséget növelni kívánja – mondta az ország energetikai minisztere. Orosz lapok értesülései szerint Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök szerdán Bakuban Dick Cheney amerikai alelnöknek is tudomására hozta, hogy országa nem támogatja a Nabucco gázvezeték megépítését. Natik Alijev energetikai miniszter kijelentette: a gáz déli vagy északi irányba történő szállítása a Kaszpi-tenger, Afganisztán vagy Pakisztán felé, vagy más projektekhez való csatlakozás „megalapozatlan és megindokolhatatlan tőkebefektetést jelentene az országnak”. A Nabucco-vezeték körül, amelyet az EU szeretne megvalósítani, „nagyon sok a megoldatlan politikai, gazdasági és pénzügyi kérdés, és még keresni kell az elégséges mennyiséget biztosító gázforrást is”, mert a jelenlegi – iráni és iraki – politikai helyzet miatt nem mérhető fel, hogy milyen források lesznek majd hozzáférhetők. Így a súlypont jelenleg Közép-Ázsiában van” – mondta. Hozzátette: tekintettel kell lenni Oroszországra is, arra a szándékára, hogy megőrizze uralkodó pozícióját az európai piacon, s hogy e célból új vezetékeket épít. „Mindenki azt mondja, hogy mindennek semmi köze a Nabuccóhoz, pedig az Északi Áramlat és a Déli Áramlat építése, valamint a Kék Áramlat bővítése mind azt a célt szolgálja, hogy Oroszország növelje befolyását és domináns szerepét az európai piacon” – mondta. Rámutatott: miközben megoldásokat keresnek a Nabuccóval kapcsolatos problémákra, egyre tovább halasztják az építkezést, és ezzel egyre magasabbra szökik az ára. Az elképzelések szerint a Nabucco egyik fő forrását jelentő Sah-Deniz gázlelőhelyről Alijev elmondta: a már folyamatban lévő első szakaszban kiaknázni tervezett mennyiséget az eredeti évi 8,6 milliárd köbméterről 10 milliárd köbméterre lehet növelni, vagyis megjelenhet bizonyos le nem kötött mennyiség, amelyet Baku felajánlhat Görögországnak vagy Olaszországnak. Hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán számos okból nem szándékozik újabb kötelezettségeket vállalni más országokba irányuló gázszállításokra, hanem szabadon akarja eladni a gázt, annál is inkább, mivel az európai piac liberalizált. A Sah-Deniz lelőhelyről még elmondta: a második szakasz beindítását a műszaki üzemeltetést végző BP 2013-ra halasztotta. A jelenleg kitermelt mennyiség jelentős része Grúziába és Törökországba megy: a törökországi szállításra építették ki a dél-kaukázusi vezetéket, amelynek 690 kilométeréből közel 250 kilométer Grúzia területén halad át. A Nabucco-vezeték a Kaszpi-térséget, a Közel-Keletet és Egyiptomot egyesítené, és Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián át – vagyis Oroszországot elkerülve – juttatná a gázt Nyugat-Európába. Hosszúsága a tervek szerint Törökországtól az ausztriai Baumgartenig mintegy 3300 kilométer, kapacitása 31 milliárd köbméter lenne. Az építkezésnek a tervek szerint 2009-ben, a szállításnak 2012-ben kellene megkezdődnie.
Hírösszefoglaló
Nabucco-főnök: meg fog épülni a vezeték
Reinhard Mitschek, a Nabucco Gas Pipeline International GmbH ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak azt mondta: a grúziai konfliktusnak nincs hatása a Nabuccóra, sem annak tervezésére. Hozzátette: a tervek szerint az első szállítások 2013-ban esedékesek, vagyis van elégséges idő a politikai ügyek megoldására. Mitschek – aki az osztrák OMV energiaipari csoport egyik vezetője is – az interjúban elvetette azokat az aggályokat, hogy az Oroszország által tervezett párhuzamos vezeték, a Déli Áramlat csökkentené a Nabucco vonzerejét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok