
Fotó: Krónika
2008. szeptember 08., 00:002008. szeptember 08., 00:00
Azerbajdzsán nem keres új útvonalakat a meglévőkön és a már eltervezett törökországin kívül a földgáz Európába szállítására, de a szállított mennyiséget növelni kívánja – mondta az ország energetikai minisztere. Orosz lapok értesülései szerint Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök szerdán Bakuban Dick Cheney amerikai alelnöknek is tudomására hozta, hogy országa nem támogatja a Nabucco gázvezeték megépítését. Natik Alijev energetikai miniszter kijelentette: a gáz déli vagy északi irányba történő szállítása a Kaszpi-tenger, Afganisztán vagy Pakisztán felé, vagy más projektekhez való csatlakozás „megalapozatlan és megindokolhatatlan tőkebefektetést jelentene az országnak”. A Nabucco-vezeték körül, amelyet az EU szeretne megvalósítani, „nagyon sok a megoldatlan politikai, gazdasági és pénzügyi kérdés, és még keresni kell az elégséges mennyiséget biztosító gázforrást is”, mert a jelenlegi – iráni és iraki – politikai helyzet miatt nem mérhető fel, hogy milyen források lesznek majd hozzáférhetők. Így a súlypont jelenleg Közép-Ázsiában van” – mondta. Hozzátette: tekintettel kell lenni Oroszországra is, arra a szándékára, hogy megőrizze uralkodó pozícióját az európai piacon, s hogy e célból új vezetékeket épít. „Mindenki azt mondja, hogy mindennek semmi köze a Nabuccóhoz, pedig az Északi Áramlat és a Déli Áramlat építése, valamint a Kék Áramlat bővítése mind azt a célt szolgálja, hogy Oroszország növelje befolyását és domináns szerepét az európai piacon” – mondta. Rámutatott: miközben megoldásokat keresnek a Nabuccóval kapcsolatos problémákra, egyre tovább halasztják az építkezést, és ezzel egyre magasabbra szökik az ára. Az elképzelések szerint a Nabucco egyik fő forrását jelentő Sah-Deniz gázlelőhelyről Alijev elmondta: a már folyamatban lévő első szakaszban kiaknázni tervezett mennyiséget az eredeti évi 8,6 milliárd köbméterről 10 milliárd köbméterre lehet növelni, vagyis megjelenhet bizonyos le nem kötött mennyiség, amelyet Baku felajánlhat Görögországnak vagy Olaszországnak. Hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán számos okból nem szándékozik újabb kötelezettségeket vállalni más országokba irányuló gázszállításokra, hanem szabadon akarja eladni a gázt, annál is inkább, mivel az európai piac liberalizált. A Sah-Deniz lelőhelyről még elmondta: a második szakasz beindítását a műszaki üzemeltetést végző BP 2013-ra halasztotta. A jelenleg kitermelt mennyiség jelentős része Grúziába és Törökországba megy: a törökországi szállításra építették ki a dél-kaukázusi vezetéket, amelynek 690 kilométeréből közel 250 kilométer Grúzia területén halad át. A Nabucco-vezeték a Kaszpi-térséget, a Közel-Keletet és Egyiptomot egyesítené, és Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián át – vagyis Oroszországot elkerülve – juttatná a gázt Nyugat-Európába. Hosszúsága a tervek szerint Törökországtól az ausztriai Baumgartenig mintegy 3300 kilométer, kapacitása 31 milliárd köbméter lenne. Az építkezésnek a tervek szerint 2009-ben, a szállításnak 2012-ben kellene megkezdődnie.
Hírösszefoglaló
Nabucco-főnök: meg fog épülni a vezeték
Reinhard Mitschek, a Nabucco Gas Pipeline International GmbH ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak azt mondta: a grúziai konfliktusnak nincs hatása a Nabuccóra, sem annak tervezésére. Hozzátette: a tervek szerint az első szállítások 2013-ban esedékesek, vagyis van elégséges idő a politikai ügyek megoldására. Mitschek – aki az osztrák OMV energiaipari csoport egyik vezetője is – az interjúban elvetette azokat az aggályokat, hogy az Oroszország által tervezett párhuzamos vezeték, a Déli Áramlat csökkentené a Nabucco vonzerejét.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.