
Fotó: Krónika
2008. szeptember 08., 00:002008. szeptember 08., 00:00
Azerbajdzsán nem keres új útvonalakat a meglévőkön és a már eltervezett törökországin kívül a földgáz Európába szállítására, de a szállított mennyiséget növelni kívánja – mondta az ország energetikai minisztere. Orosz lapok értesülései szerint Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök szerdán Bakuban Dick Cheney amerikai alelnöknek is tudomására hozta, hogy országa nem támogatja a Nabucco gázvezeték megépítését. Natik Alijev energetikai miniszter kijelentette: a gáz déli vagy északi irányba történő szállítása a Kaszpi-tenger, Afganisztán vagy Pakisztán felé, vagy más projektekhez való csatlakozás „megalapozatlan és megindokolhatatlan tőkebefektetést jelentene az országnak”. A Nabucco-vezeték körül, amelyet az EU szeretne megvalósítani, „nagyon sok a megoldatlan politikai, gazdasági és pénzügyi kérdés, és még keresni kell az elégséges mennyiséget biztosító gázforrást is”, mert a jelenlegi – iráni és iraki – politikai helyzet miatt nem mérhető fel, hogy milyen források lesznek majd hozzáférhetők. Így a súlypont jelenleg Közép-Ázsiában van” – mondta. Hozzátette: tekintettel kell lenni Oroszországra is, arra a szándékára, hogy megőrizze uralkodó pozícióját az európai piacon, s hogy e célból új vezetékeket épít. „Mindenki azt mondja, hogy mindennek semmi köze a Nabuccóhoz, pedig az Északi Áramlat és a Déli Áramlat építése, valamint a Kék Áramlat bővítése mind azt a célt szolgálja, hogy Oroszország növelje befolyását és domináns szerepét az európai piacon” – mondta. Rámutatott: miközben megoldásokat keresnek a Nabuccóval kapcsolatos problémákra, egyre tovább halasztják az építkezést, és ezzel egyre magasabbra szökik az ára. Az elképzelések szerint a Nabucco egyik fő forrását jelentő Sah-Deniz gázlelőhelyről Alijev elmondta: a már folyamatban lévő első szakaszban kiaknázni tervezett mennyiséget az eredeti évi 8,6 milliárd köbméterről 10 milliárd köbméterre lehet növelni, vagyis megjelenhet bizonyos le nem kötött mennyiség, amelyet Baku felajánlhat Görögországnak vagy Olaszországnak. Hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán számos okból nem szándékozik újabb kötelezettségeket vállalni más országokba irányuló gázszállításokra, hanem szabadon akarja eladni a gázt, annál is inkább, mivel az európai piac liberalizált. A Sah-Deniz lelőhelyről még elmondta: a második szakasz beindítását a műszaki üzemeltetést végző BP 2013-ra halasztotta. A jelenleg kitermelt mennyiség jelentős része Grúziába és Törökországba megy: a törökországi szállításra építették ki a dél-kaukázusi vezetéket, amelynek 690 kilométeréből közel 250 kilométer Grúzia területén halad át. A Nabucco-vezeték a Kaszpi-térséget, a Közel-Keletet és Egyiptomot egyesítené, és Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián át – vagyis Oroszországot elkerülve – juttatná a gázt Nyugat-Európába. Hosszúsága a tervek szerint Törökországtól az ausztriai Baumgartenig mintegy 3300 kilométer, kapacitása 31 milliárd köbméter lenne. Az építkezésnek a tervek szerint 2009-ben, a szállításnak 2012-ben kellene megkezdődnie.
Hírösszefoglaló
Nabucco-főnök: meg fog épülni a vezeték
Reinhard Mitschek, a Nabucco Gas Pipeline International GmbH ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak azt mondta: a grúziai konfliktusnak nincs hatása a Nabuccóra, sem annak tervezésére. Hozzátette: a tervek szerint az első szállítások 2013-ban esedékesek, vagyis van elégséges idő a politikai ügyek megoldására. Mitschek – aki az osztrák OMV energiaipari csoport egyik vezetője is – az interjúban elvetette azokat az aggályokat, hogy az Oroszország által tervezett párhuzamos vezeték, a Déli Áramlat csökkentené a Nabucco vonzerejét.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.