2007. június 01., 00:002007. június 01., 00:00
A mintegy 4,2 milliárd forint összköltségű beruházással kapcsolatban Tari Gábor, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. hálózati igazgatója elmondta: most készül az a pályázat, amely a megvalósítás támogatására irányul, és újabb 10 százalékos uniós pluszforrást jelenthet. A projekt előzménye, hogy 2004-ben a délkelet-európai térség villamosenergia-rendszere csatlakozott a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez, így Románia közvetlenül összeköttetésbe került Magyarországgal. A már meglévő Sándorfalva–Arad összeköttetés mellett jelenleg zajlik a Békéscsaba–Nagyvárad közötti távvezeték kiépítése. Tari Gábor elmondta, a projekt kettős céllal indult, egyrészt az ellátásbiztonság növelése, másrészt a nemzetközi kapcsolat erősítése érdekében. Ez idáig két távvezeték érkezett a békéscsabai alállomáshoz, most három fog, ez pedig önmagában is garancia a fokozott biztonsághoz. Emellett a most épülő harmadik vezeték egy másik nemzeti rendszerre csatlakozik, ami ugyancsak az ellátás biztonságát javítja. A munkálatok során a békéscsabai alállomás is kibővül, s mindez természetesen a térségben élők érdekeit is szolgálja.
A 2006-ban indult projekt a tervek szerint két év alatt készül el. „A kivitelezési munkák jelenleg is zajlanak, az oszlopállítás elérte a 20 százalékos készenléti szintet. Bár nem volt könnyű az egyeztetés a helyi önkormányzatokkal, a lakossággal, de konstruktív az együttműködés, és sikerült minden pontban megállapodni” – jelentette ki a Mavir Zrt. igazgatója.
MTI
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.