2009. április 29., 10:142009. április 29., 10:14
A vám- és adóügyi biztos megítélése szerint „az uniós tagállamok immár nem engedhetik meg, hogy egyedül küzdjenek az ellen, hogy adóbevételeik adóparadicsomokban vagy úgynevezett nem együttműködő országokban tűnjenek el, és erre vonatkozó politikájukat egyedül alakítsák ki. Ha a tagállamok nem működnek együtt egymással és nemzetközi fórumokon, bevételeik megőrzését célzó lépéseik hatástalanok maradnak”.
„A most zajló pénzügyi válság idején a nemzeti kormányok számára adóbevételeik biztosítása fontosabb, mint eddig bármikor” – hangoztatta Kovács László. Adózási szempontból nem együttműködőként a bizottság azokat az országokat kezeli, amelyekre ráillenek a pénzügyi rendszer reformjáról nemrégen lezajlott G20-találkozó kritériumai, például kulcsfontosságú információkat tartanak vissza.
A magyar biztos kifejtette, hogy a brüsszeli bizottság meglátása szerint amennyiben a megfelelő adópolitikai szabályozás minősége javul az Unióban, az a világ más országait is hasonló lépések megtételére ösztönözheti. Brüsszel ezért az uniós országoknak javasolja például, hogy döntsenek az adók megállapítását célzó hatékony adminisztratív együttműködésről, az adóbehajtással kapcsolatos kooperációról, valamint az uniós megtakarítási (kamatadó) irányelv hatékonyabb működéséről.
Utóbbi tekintetében arra lenne szükség, hogy az irányelv hatályát kiterjesszék a közvetítő, adózás alól kivett mechanizmusokra (például alapokra, alapítványokra) és az úgynevezett innovatív pénzügyi termékekre (például életbiztosítással összekapcsolt megtakarításra) fordított befektetésekből származó, kamatjellegű jövedelmekre.
Javasolta a bizottság azt is, hogy az Unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban hangsúlyozzák külön az EU kritériumai szerint megfelelő adópolitikai szabályozás alapelveit. Felkérte az uniós tagállamokat arra is, hogy a külső országokkal fenntartott kapcsolataik során népszerűsítsék az Unióban jónak tartott szabályozás elveit, ideértve az ennek alkalmazását elutasító országok elleni összehangolt fellépést is. Kovács jelezte, hogy a bizottság szeretné elérni EU-szintű adózási megállapodások megkötését is az adózással kapcsolatos átláthatóságra és információcserére vonatkozóan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok