Fotó: A szerző felvétele
2009. június 24., 09:312009. június 24., 09:31
„A kormány rossz döntése az átalányadó bevezetéséről elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan. A megszüntetett vagy felfüggesztett cégek többsége kevés alkalmazottat foglalkoztatott, de eltartotta a tulajdonos családját. Az ilyen típusú vállalkozások képezik a gazdaság jelentős részét, válság idején ezeket támogatni, nem hátráltatni kell” – részletezte Herman Rosner. A kamaraelnök szerint ha megszűnnek a munkahelyek, az emberek munkanélküli-segélyért folyamodnak, aki teheti, nyugdíjba vonul, tehát nő az állami teherviselés. A szakember egyúttal arra is emlékeztetett, hogy az átalányadó bevezetését a nép ügyvédje is törvénytelennek ítélte.
Herman Rosner egyúttal sajátos javaslattal rukkolt elő. Úgy véli, az átalányadó helyett azokat a milliomosokat kellene megadózni, akik a magánosításból gazdagodtak meg, de nem teljesítették a privatizáció során vállalt kötelezettségeket. „Országos szinten több ezer vállalat került magánkézbe. A privatizáció célja az volt, hogy az új tulajdonos befektessen, majd úgy gazdálkodjon, hogy nyereségessé tegye a vállalatot” – ecsetelte álláspontját.
Hozzátette: Kovászna megyében csak a Secuiana nadrággyár, a Covalact tejgyár és a bibarcfalvi ásványvízpalackozó magánosítása volt sikeres. A legtöbb esetben a vállalkozók csődbe juttatták a magánosított gyárakat, munkanélküliek ezreit varrták az állam nyakába, és soha nem fizettek részesedést a kisrészvényeseknek, részletezte Rosner, aki szerint most, a válság idején ezek a kis pénzek is nagy segítséget jelentenének, és az államkasszát is gazdagítaná a részesedés után befizetett adó.
„A magánosított vállalatok tulajdonosainak nagy része szerepel az ország milliomosainak a listáján, hiszen hatalmas vagyont kaptak potom pénzért az államtól. Ezeknek a milliomosoknak az ingó és ingatlan vagyonát kell felbecsülni, és egy meghatározott kulccsal megadózni – javasolja a közgazdász. – Ha a tönkretett magánosított vállalatokból meggazdagodott üzletemberek eladják a helikoptereiket és a luxusautóikat, befizethetik az adót. Így a válságban az államnak nem kell a kis- és közepes vállalkozásokat csődbe vinnie.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Látogatottsági adatok