2009. július 31., 09:512009. július 31., 09:51
„Módosítani fogjuk az előrejelzést” – közölte a miniszter. Már folynak a két hétre tervezett tárgyalások az IMF szerdán Bukarestbe érkezett küldöttségével a román gazdaság egészségi állapotáról. Románia márciusban, az IMF szervezésében, 19,95 milliárd eurós készenléti hitelkeretet kapott a nemzetközi pénzintézetektől és az Európai Uniótól. Az összeg nagy részét az IMF állja, ez 12,95 milliárd euró.
| A Nemzetközi Valutaalap, csütörtöki közlése szerint, erősen növeli a szegény országoknak szánt hitelezési alapjait. Ezenkívül ezeknek az országoknak 2011-ig nem kell kamatot fizetniük IMF-hiteleik után. Dominique Strauss Kahn, az IMF vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: az új intézkedésekre 17 milliárd dollárt szánnak, ez a legszegényebbeknek szánt IMF-alapok példa nélküli felduzzasztását jelenti. Szerinte az új források és az érintett országokhoz történő eljuttatás új formája milliókat ment meg a szegénységtől. A Húszak (G20) csoport által április elején elhatározott, több százmilliárd dolláros nemzetközi növekedésösztönző csomag a válság továbbterjedésének megakadályozását célozza: 500 milliárd dollárral háromszorosára nő a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közvetlenül mozgósítható tőkekészlete, és a szervezet további 250 milliárd dollár saját „új pénzt” bocsáthat ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködő felzárkózó gazdaságok megsegítésére, jelentették be áprilisban a londoni G20-csúcstalálkozó végén. A feltöltés végett az IMF kétoldalú megállapodást kötött számos ország központi bankjával, ezek alapján például szerdán 1,475 milliárd SDR-t (2,29 milliárd dollár) hívott le a norvég, a japán és kanadai központi bankból. Az IMF és a Világbank szerint a vezető országok politikusainak túl kell nézniük a jelenlegi globális pénzügyi válságon, és sürgősen a növekedést kell előtérbe helyezniük, hiszen ellenkező esetben a jelenlegihez képest még további 90 millió ember süllyedhet szegénységbe a fejlődő országokban. A Világbank vezető közgazdásza, Justin Lin szerint a tavalyi élelmiszer- és olajárrekordok 100 millióval növelték a szegények számát, és táboruk a jelenlegi válság közepette tovább duzzadhat. Egy 2005-ös adat szerint a fejlődő országokban a globális népesség 25 százalékának, azaz 1,375 milliárd embernek kellett megélnie napi 1,25 dollárnál kevesebb összegből. |
A gazdaság vártnál nagyobb visszaesésére tekintettel a román kormány kéri az IMF-et, hogy állapodjanak meg a korábbi, 4,6 százalékosnál nagyobb, 4,6–7 százalék közötti államháztartási hiánycélban erre az évre a GDP-hez viszonyítva, mondta egy nevének elhallgatását kérő kormányilletékes csütörtökön a Reuters hírügynökségnek.
Ez már a második kiigazításnak ígérkezik. Áprilisban, szintén az IMF-fel egyeztetve, az idei államháztartási hiánycélt a várható GDP 4,6 százalékára emelték az eredetileg egyeztetett 2 százalékról, román hazai szabvány szerint számolva. Az áprilisi kiigazítást a 4,1 százalékos idei GDP-csökkenés feltételezésére alapozták. Az első negyedévben a román GDP 6,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az IMF-küldöttség válasza biztató: Jeffrey Franks, a küldöttség vezetője csütörtökön közölte, a nemzetközi pénzintézet a makrogazdasági mutatók romlása miatt rugalmasan viszonyul majd az államháztartási hiány emeléséről szóló tárgyalásokhoz, arról ugyanakkor nem tudott nyilatkozni, pontosan milyen mértékű hiánycélban tudnak kiegyezni. Leszögezte ugyanakkor, szükséges megvonni azt a határt, amelyet a hiány nem haladhat meg.
Mint kifejtette, a pénzügyminisztériumban folytatott tárgyalásokon azt tekintették át, milyen mértékben érintette az ország költségvetését a gazdasági válság. A szerda esti megbeszéléseken kormányzati források szerint a román fél azt is kérte az IMF képviselőitől, hogy a nemzetközi pénzintézet hagyja jóvá a visszaforgatott nyereség adójának elengedését arra az esetre, ha a gazdasági válság tovább mélyül. Egyúttal ahhoz is a beleegyezését kérték, hogy a hazai össztermék 0,5-1 százalékával növelhessék a már zajló befektetések finanszírozására szánt pénzt.
Az IMF ugyanakkor arra figyelmeztette a kormányt, hogy az első félévben jelentősen túllépték a közkiadások tervezett szintjét, főleg helyi szinten. Ezért a kiadásoknak a hazai össztermék 1-2 százalékát kitevő összeggel történő csökkentését kérték a kabinettől. Az IMF abba ugyanakkor nem szól bele, milyen ágazatokban valósul meg a csökkenés, annak eldöntését a bukaresti hivatalos szervekre bízza.
A hivatalos adatok azt mutatják, a román gazdaság igencsak megsínylette a válságot: az első negyedévben 6,2 százalékos volt a csökkenés az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok