2010. január 21., 08:192010. január 21., 08:19
Amennyiben a kormány nem hosszabbítja meg a kényszerszabadságolásra vonatkozó törvényt, akkor a 2010-es év folyamán a munkanélküliek száma elérheti a másfél milliót – fogalmazták meg tegnap a szakszervezetek és munkáltatói szövetségek.
Bogdan Iuliu Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy akár az 500 millió lejt is elérhetik a munkanélküliségre fordítandó összegek. Szerinte a legérintettebb területek a vegyipar, a fémfeldolgozás, illetve a készruhagyártás. Hasonlóképpen látja a helyzetet Ioan Cezar Corâci, az UGIR-1903 munkáltatói szövetség elnöke, aki szerint ha a kormány nem hosszabbítja meg a kényszerszabadságokra vonatkozó törvényt, akkor már februártól 200 ezer alkalmazott kerül utcára.
A szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek tegnap beadványban fordultak a miniszterelnökhöz, s kérik a 2009/268-as törvény sürgősségi kormányrendelettel történő meghosszabbítását. Az érdekvédelmiek szerint, amikor a vállalatoknak nincsenek megrendeléseik, sokkal előnyösebb kényszerszabadságra küldeni az alkalmazottakat, mivel ebben az esetben az államnak az alkalmazottakkal járó költségek mindössze 15 százalékát kell állnia, ami jóval kevesebb a munkanélküli-segély összegénél.
Eközben egy alkalmazottat egyetlen év leforgása alatt mindössze három hónapra lehet kényszerszabadságra küldeni, miközben a munkanélküli-segélyt az elbocsátástól számítva kilenc hónapig kell folyósítani. Hossu leszögezte, amennyiben a kormány nem tesz eleget követeléseiknek, akkor a szakszervezetiek tiltakozó akciókhoz folyamodnak. Corâci ugyanakkor arról értekezett, hogy a kényszerszabadságokra vonatkozó törvény hatályának meghosszabbítása nem csupán takarékossági és szociális megfontolásból előnyös, hanem a gazdaság fellendüléséhez is hozzájárulhat.
„A kényszerszabadságra küldéssel legalább meg tudjuk őrizni képzett munkaerőnket, s amikor ismét a régi kapacitásunkon fogunk termelni, akkor már valamennyi alkalmazottunkat foglalkoztatni tudjuk” – fogalmazott a munkáltatói szövetség vezetője. Az Alfa Kartell adatai szerint a 2009-ben közel egymillió személy volt kényszerszabadságon.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?