2010. január 21., 08:192010. január 21., 08:19
Amennyiben a kormány nem hosszabbítja meg a kényszerszabadságolásra vonatkozó törvényt, akkor a 2010-es év folyamán a munkanélküliek száma elérheti a másfél milliót – fogalmazták meg tegnap a szakszervezetek és munkáltatói szövetségek.
Bogdan Iuliu Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy akár az 500 millió lejt is elérhetik a munkanélküliségre fordítandó összegek. Szerinte a legérintettebb területek a vegyipar, a fémfeldolgozás, illetve a készruhagyártás. Hasonlóképpen látja a helyzetet Ioan Cezar Corâci, az UGIR-1903 munkáltatói szövetség elnöke, aki szerint ha a kormány nem hosszabbítja meg a kényszerszabadságokra vonatkozó törvényt, akkor már februártól 200 ezer alkalmazott kerül utcára.
A szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek tegnap beadványban fordultak a miniszterelnökhöz, s kérik a 2009/268-as törvény sürgősségi kormányrendelettel történő meghosszabbítását. Az érdekvédelmiek szerint, amikor a vállalatoknak nincsenek megrendeléseik, sokkal előnyösebb kényszerszabadságra küldeni az alkalmazottakat, mivel ebben az esetben az államnak az alkalmazottakkal járó költségek mindössze 15 százalékát kell állnia, ami jóval kevesebb a munkanélküli-segély összegénél.
Eközben egy alkalmazottat egyetlen év leforgása alatt mindössze három hónapra lehet kényszerszabadságra küldeni, miközben a munkanélküli-segélyt az elbocsátástól számítva kilenc hónapig kell folyósítani. Hossu leszögezte, amennyiben a kormány nem tesz eleget követeléseiknek, akkor a szakszervezetiek tiltakozó akciókhoz folyamodnak. Corâci ugyanakkor arról értekezett, hogy a kényszerszabadságokra vonatkozó törvény hatályának meghosszabbítása nem csupán takarékossági és szociális megfontolásból előnyös, hanem a gazdaság fellendüléséhez is hozzájárulhat.
„A kényszerszabadságra küldéssel legalább meg tudjuk őrizni képzett munkaerőnket, s amikor ismét a régi kapacitásunkon fogunk termelni, akkor már valamennyi alkalmazottunkat foglalkoztatni tudjuk” – fogalmazott a munkáltatói szövetség vezetője. Az Alfa Kartell adatai szerint a 2009-ben közel egymillió személy volt kényszerszabadságon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok