2010. január 21., 08:192010. január 21., 08:19
Amennyiben a kormány nem hosszabbítja meg a kényszerszabadságolásra vonatkozó törvényt, akkor a 2010-es év folyamán a munkanélküliek száma elérheti a másfél milliót – fogalmazták meg tegnap a szakszervezetek és munkáltatói szövetségek.
Bogdan Iuliu Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy akár az 500 millió lejt is elérhetik a munkanélküliségre fordítandó összegek. Szerinte a legérintettebb területek a vegyipar, a fémfeldolgozás, illetve a készruhagyártás. Hasonlóképpen látja a helyzetet Ioan Cezar Corâci, az UGIR-1903 munkáltatói szövetség elnöke, aki szerint ha a kormány nem hosszabbítja meg a kényszerszabadságokra vonatkozó törvényt, akkor már februártól 200 ezer alkalmazott kerül utcára.
A szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek tegnap beadványban fordultak a miniszterelnökhöz, s kérik a 2009/268-as törvény sürgősségi kormányrendelettel történő meghosszabbítását. Az érdekvédelmiek szerint, amikor a vállalatoknak nincsenek megrendeléseik, sokkal előnyösebb kényszerszabadságra küldeni az alkalmazottakat, mivel ebben az esetben az államnak az alkalmazottakkal járó költségek mindössze 15 százalékát kell állnia, ami jóval kevesebb a munkanélküli-segély összegénél.
Eközben egy alkalmazottat egyetlen év leforgása alatt mindössze három hónapra lehet kényszerszabadságra küldeni, miközben a munkanélküli-segélyt az elbocsátástól számítva kilenc hónapig kell folyósítani. Hossu leszögezte, amennyiben a kormány nem tesz eleget követeléseiknek, akkor a szakszervezetiek tiltakozó akciókhoz folyamodnak. Corâci ugyanakkor arról értekezett, hogy a kényszerszabadságokra vonatkozó törvény hatályának meghosszabbítása nem csupán takarékossági és szociális megfontolásból előnyös, hanem a gazdaság fellendüléséhez is hozzájárulhat.
„A kényszerszabadságra küldéssel legalább meg tudjuk őrizni képzett munkaerőnket, s amikor ismét a régi kapacitásunkon fogunk termelni, akkor már valamennyi alkalmazottunkat foglalkoztatni tudjuk” – fogalmazott a munkáltatói szövetség vezetője. Az Alfa Kartell adatai szerint a 2009-ben közel egymillió személy volt kényszerszabadságon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok