Trendváltó csekkek. Jobb hoteleket és extra szolgáltatásokat is választanak az üdülők
Fotó: Pixabay.com
A kereslet-kínálat határozza meg az árakat, így nem csoda, hogy miután a tavaly óta a közszférában minden alkalmazott kap üdülési csekket, felmentek az árak a romániai szálláshelyeken. Előfoglalással kompenzálható az áremelkedés – tanácsolja az idegenforgalmi szakember.
Az üdülési csekkek alakítják az árakat a belföldi turizmusban: 2017 óta 55 százalékkal nőttek az árak a romániai szálláshelyeken, tavalyhoz képest pedig 9 százalékos volt a drágulás üteme – mutat rá elemzésében a Travelminit.ro szállásközvetítő portál. Ez a drágulás két fő részére egy éjszakára számolva érvényes a portál szakértői szerint;
Háromnapos átlagos tartózkodással számolva jelen pillanatban romániai viszonylatban Bukarest a legdrágább, ahol ezért 300 eurót is elkérnek, a fővárost a tengerpart és a Duna-delta követi átlag 287 euróval. A gyógyfürdőkben eközben 240 euró körüli összeget kell ennyi időre lepengetni. Az árak növekedése amúgy a Travelminit elemzése szerint annak is betudható, hogy mindenhol kínálnak immár extra tevékenységet is, legyen szó egy csónakázásról a deltában, vagy wellness-szolgáltatásokról a gyógyvizeikről híres vidékeken.
A turizmus pedig így is pörög, a közlemény szerint a Travelminit.ro közvetítésével háromszor több szállást foglaltak le az utazni vágyók, mint 2017 azonos időszakában.
– értékelte a piaci mozgásokat Rigó Ferenc, a Travelminit alapítója és elnöke, rámutatva, két év alatt megkétszereződött az általuk közvetített foglalások értéke. A 2018-ban regisztrált 6 millió euró után idén már 9 hónap alatt meghaladták a 12 millió eurót, így várhatóan az év végére meglesz a 15 millió euró.
Működő piacgazdaságban a kereslet-kínálat határozza meg az árakat, ezért természetes jelenség, hogy az üdülési csekkek bevezetésével megnövekvő forgalom áremelkedést vont maga után – szögezte le a Krónika megkeresésére Herman Rosner, az Utazási Irodák Országos Szövetsége (ANAT) vezetőtanácsának tagja. Kifejtette,
Meglátása szerint a vakációs utalványok bevezetése nemcsak a kereslet növekedése miatt generált árnövekedést, hanem azért is, mert a szolgáltatóknak több vendég ellátására több személyzetet kellett alkalmazniuk, hogy tartani, sőt növelni tudják a minőséget.
Herman Rosner, aki amúgy az üdülési csekkek bevezetésének egyik kezdeményezője volt, felidézte, akkori tanulmányában arra is hivatkozott, hogy a romániai szálláshelyek kihasználtsága átlagosan mindössze 28–29 százalékos. Azóta a kihasználtság legalább megkétszereződött, és emiatt növelni kellett az alkalmazottak számát is, hiszen nem lehet ugyanannyi emberrel megfelelő szinten kiszolgálni a vendégeket 29 százalékos kihasználtságnál, mint 50–60 százalék esetén.
A szakértő ugyanakkor azt tartja visszaélésnek, ha a szálláshelyek nagyobb díjszabást számolnak fel, amikor a vendég üdülési csekkel fizet. Tudomása szerint ez leginkább a tengerparton történik meg, de teljesen törvénytelen és diszkriminatív, hiszen
Ezeket a pluszköltségeket, mint azt, hogy a vakációs utalványért a pénzt néhány héttel később kapják meg, bele kell számolni az egységes árpolitikába – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, az utalványok révén csak az év első hét hónapjában 300 millió euró áramlott be a romániai gazdaságba, azzal hogy nőtt a forgalom és a bevételek, a turisztikai vállalkozók befektetéseket eszközölhetnek, nagyobb fizetéseket adhatnak az alkalmazottaiknak, és ezzel javíthatják a szolgáltatásaik minőségét.
„Az üdülési csekk egy hatalmas infúzió az ágazatnak, de a gazdaság és a társadalom is nyer ebből, hiszen a vakációzó emberek egyébre is költenek, ha már kimozdulnak otthonról, másrészt, ha kipihenik magukat, oldódik a munkahelyi stressz, és kevesebbet kell költeni gyógyszerre” – részletezte Herman Rosner. Szerinte a drágulás kivédésére a legjobb módszer, ha az emberek élnek az előfoglalás lehetőségével, hiszen ha az év első hónapjaiban lefoglalják az utazási irodákon keresztül a vakációt, akár 25 százalékot is spórolhatnak, és ezzel kompenzálni tudják az árnövekedést.
Megkérdőjelezi eközben a Travelminit.ro által közölt adatokat László Endre, a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke. Mint lapunk kérdésére kifejtette, „bátor dolog” egy röpke felmérésből általánosítani, hiszen tapasztalatai szerint sok szálláshelyen nem változtak az árak, és a drágítás Erdélyben sehol nem haladta meg a tíz százalékot. Talán a tengerparton lehetett nagyobb mértékű árnövekedés, de arról nincsenek releváns adataink – tette hozzá a turisztikai szakember. Hangsúlyozta, a forgalom egyértelműen növekedett. Ahhoz, hogy a turisztikai vállalkozók be is tudjanak fektetni, javítva a szolgáltatások minőségét, legalább 40 százalékos kihasználtságot kell elérniük. „Ahol nőtt a forgalom, a kihasználtság, be is fektettek, bővítenek, korszerűsítenek, szemmel látható a fejlődés. A vállalkozónak is érdeke, hogy fejlesszen, minél versenyképesebb legyen. Aki egy helyben toporog, nem érti az idők szavát, vagy nem fogadja el az üdülési csekkeket” – fogalmazott László Endre, aki szerint a turizmusban még mindig mentalitásváltásra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!