Fotó: Pixabay.com
Nem tetszik az önkormányzatoknak, hogy a bukaresti kormány megtiltaná számukra is az alkalmazást az idei év második felében, attól tartanak, hogy európai uniós forrásoktól eshetnek el, ha nincs elég alkalmazott, aki a pályázatokkal foglalkozna. A munkaügyi minisztérium által közvitára bocsátott tervezet szerint ugyanis július 1. és december 31. között kevés kivétellel felfüggesztik az üres vagy átmenetileg megüresedett állások betöltését a közszférában. A július 1. előtt lebonyolított versenyvizsgák nyertesei viszont elfoglalhatják az állásukat, így az utolsó száz méteren országszerte tömegesen veszik fel az új munkavállalókat a közszférában.
2022. június 14., 08:442022. június 14., 08:44
A munkaügyi minisztérium közvitára bocsátotta a közszférában július 1-től hat hónapra bevezetendő létszámstoptervezetét. E szerint július 1. és december 31. között felfüggesztik az üres vagy átmenetileg megüresedett állások betöltését, kivételt képeznek az „egyedi posztok”, vagyis melyeknek nincs megfelelője az adott rendszerben. A július 1. előtt lebonyolított versenyvizsgák nyertesei viszont elfoglalhatják az állásukat.
A közalkalmazottak száma a létszámstop életbelépéséig minden valószínűség szerint növekedni fog, mert ezt a lehetőséget kihasználva az állami intézmények az utolsó száz méteren egyre-másra szervezik a versenyvizsgákat.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte a folyamatot, mielőtt a kormánykoalíció május végén bejelentette a létszámstopra vonatkozó tervet, az adóhivatal 300 új állást hirdetett meg. A vámhivatal további 150 szakembert alkalmaz. Az Európai Alapok Minisztériuma szintén május végén jelentette be, hogy növeli a szervezeti keretét további 536 állással, így elérve az 1943 állást. A környezetvédelmi minisztérium 64 új állással bővít, elérve az 548-at.
Másrészt a létszámstopról készült tervezet indoklásában az áll, hogy 2022 áprilisában 2019 decemberéhez viszonyítva 27 553-mal nőtt a betöltött állások száma a romániai közszférában. Idén áprilisban egyébként 1 269 662 közalkalmazottat tartottak nyilván az országban, számuk 1689-cel nőtt az előző hónaphoz képest.
Cătălin Drulă az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ügyvivő elnöke már a létszámstop első bejelentésekor bírálta az intézkedést, mondván, hogy miután az év első felében „őrült alkalmazás” zajlott a közszférában, a bejelentés után még mindig biztosítottak egy hónap haladékot az újabb alkalmazásokra.
Korábban Rácz Béla Gergely kolozsvári közgazdász is úgy nyilatkozott a Krónika megkeresésére, hogy fenntartással kezeli a létszámstopról szóló a döntést.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa aláhúzta: ezt a megszorítást gyakran alkalmazzák Romániában, amikor a költségvetésben nagyobb hiányok vagy feszültségek vannak, ám ez egy „tessék-lássék” megoldás.
Strukturális és rendszerszintű reformra lenne szükség a közintézményekben is, összegzett a közgazdász.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Megyei Önkormányzatok Szövetsége eközben arra kéri a kormánykoalíciót, hogy az önkormányzatokra ne legyen érvényes a létszámstop.
„Reméljük, sikerül a kormányt eltántorítani ettől a szándékától, annál is inkább, mert a nagyobb önkormányzatok, a megyei jogú városok saját bevételükből finanszírozzák a személyzeti kiadásaikat, tehát a kormánynak nem származik nyeresége abból, ha náluk az alkalmazottak számát csökkentik” – szögezte le a Krónika kérdésére Antal Árpád.
„Romániában mindig nagyon értünk ahhoz, hogy saját magunkat lassítsuk, új akadályokat gördítsünk saját magunk elé. Most amikor arról beszélünk, hogy rengeteg uniós pénzt kellene elkölteni, lehívni, elszámolni, épp most találják ki a létszámstopot, mintha szándékosan mindent megtennének, hogy ne tudjuk lehívni ezeket a forrásokat. Most, amikor minden önkormányzat keresi az embereket, és nagyon nehezen találunk jó szakembert, befagyasztják az alkalmazást, majd csodálkozunk, hogy Románia nem hívja le a rendelkezésére álló összegeket” – részletezte a polgármester.
Antal Árpád felidézte, a 2014–2020-as uniós ciklusra későn írták ki a pályázatokat, így az önkormányzatok 2020-ban írták alá a finanszírozási szerződéseket, 2023. december végéig kell befejezni a munkálatokat, és közben „gyártani kell a pályázatokat” az új ciklus kiírásaira.
„Egy pályázatíró csapat menedzseli a 2014–2020-as ciklus pályázatait, ezeket most bonyolítják le, közben elő kell készíteni az új pályázatokat a 2021–2027-es ciklusra, a helyreállítási terv (PNRR) most zajlik, a pályázati leadások kétharmadán vannak túl, ez esetben nagyon rövid idő alatt kell hatalmas mennyiségű munkát elvégezni. Erre rájön még a Saligny-program” – vázolta a tennivalókat a polgármester.
Kiemelte: minden önkormányzatnak gyakorlatilag egyszerre négy beruházási tengelyen van finanszírozási lehetősége, pluszban meg kell oldani a saját költségvetésből kivitelezett beruházásokat és más kormányprogramok lebonyolítását is.
Növekvő infláció, emelkedő kamatok, romló gazdasági kilátások – egyre több irányból érkeznek a korábbiaknál jóval pesszimistább forgatókönyvek Románia gazdaságának alakulását illetően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!