Tömegesen alkalmaznak a létszámstop előtt a közszférában, az önkormányzatok mentességet kérnek

Másrészt a létszámstopról készült tervezet indoklásában az áll, hogy 2022 áprilisában 2019 decemberéhez viszonyítva 27 553-mal nőtt a betöltött állások száma a romániai közszférában. Idén áprilisban egyébként 1 269 662 közalkalmazottat tartottak nyilván az országban, számuk 1689-cel nőtt az előző hónaphoz képest.
Cătălin Drulă az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ügyvivő elnöke már a létszámstop első bejelentésekor bírálta az intézkedést, mondván, hogy miután az év első felében „őrült alkalmazás” zajlott a közszférában, a bejelentés után még mindig biztosítottak egy hónap haladékot az újabb alkalmazásokra.

Korábban Rácz Béla Gergely kolozsvári közgazdász is úgy nyilatkozott a Krónika megkeresésére, hogy fenntartással kezeli a létszámstopról szóló a döntést.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa aláhúzta: ezt a megszorítást gyakran alkalmazzák Romániában, amikor a költségvetésben nagyobb hiányok vagy feszültségek vannak, ám ez egy „tessék-lássék” megoldás.

Strukturális és rendszerszintű reformra lenne szükség a közintézményekben is, összegzett a közgazdász.

Az önkormányzatok mentességet kérnek

A Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Megyei Önkormányzatok Szövetsége eközben arra kéri a kormánykoalíciót, hogy az önkormányzatokra ne legyen érvényes a létszámstop.

„Reméljük, sikerül a kormányt eltántorítani ettől a szándékától, annál is inkább, mert a nagyobb önkormányzatok, a megyei jogú városok saját bevételükből finanszírozzák a személyzeti kiadásaikat, tehát a kormánynak nem származik nyeresége abból, ha náluk az alkalmazottak számát csökkentik” – szögezte le a Krónika kérdésére Antal Árpád.

„Romániában mindig nagyon értünk ahhoz, hogy saját magunkat lassítsuk, új akadályokat gördítsünk saját magunk elé. Most amikor arról beszélünk, hogy rengeteg uniós pénzt kellene elkölteni, lehívni, elszámolni, épp most találják ki a létszámstopot, mintha szándékosan mindent megtennének, hogy ne tudjuk lehívni ezeket a forrásokat. Most, amikor minden önkormányzat keresi az embereket, és nagyon nehezen találunk jó szakembert, befagyasztják az alkalmazást, majd csodálkozunk, hogy Románia nem hívja le a rendelkezésére álló összegeket” – részletezte a polgármester.

Antal Árpád felidézte, a 2014–2020-as uniós ciklusra későn írták ki a pályázatokat, így az önkormányzatok 2020-ban írták alá a finanszírozási szerződéseket, 2023. december végéig kell befejezni a munkálatokat, és közben „gyártani kell a pályázatokat” az új ciklus kiírásaira.

„Egy pályázatíró csapat menedzseli a 2014–2020-as ciklus pályázatait, ezeket most bonyolítják le, közben elő kell készíteni az új pályázatokat a 2021–2027-es ciklusra, a helyreállítási terv (PNRR) most zajlik, a pályázati leadások kétharmadán vannak túl, ez esetben nagyon rövid idő alatt kell hatalmas mennyiségű munkát elvégezni. Erre rájön még a Saligny-program” – vázolta a tennivalókat a polgármester.

Kiemelte: minden önkormányzatnak gyakorlatilag egyszerre négy beruházási tengelyen van finanszírozási lehetősége, pluszban meg kell oldani a saját költségvetésből kivitelezett beruházásokat és más kormányprogramok lebonyolítását is.

korábban írtuk

Tovább drágul az élet Romániában, állami intézkedések kellenek az elemzők szerint

Növekvő infláció, emelkedő kamatok, romló gazdasági kilátások – egyre több irányból érkeznek a korábbiaknál jóval pesszimistább forgatókönyvek Románia gazdaságának alakulását illetően.