
Fotó: Haáz Vince
A júliusi 5 százalékról 5,3 százalékra nőtt az éves infláció augusztusban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból. A nem élelmiszer jellegű termékek 7,92 százalékkal, az élelmiszerek 2,7 százalékkal, a szolgáltatások pedig 2,97 százalékkal drágultak.
2021. szeptember 10., 11:052021. szeptember 10., 11:05
2021. szeptember 10., 12:012021. szeptember 10., 12:01
Az Agerpres által idézett tájékoztatás szerint a fogyasztói árak 0,2 százalékkal növekedtek augusztusban júliushoz képest.
Az év elejéhez (múlt év decemberéhez) viszonyított infláció 4,7 százalékos, a múlt év augusztusához viszonyított ráta pedig 5,3 százalékos. A fogyasztói árak az elmúlt egy évben (2020 szeptember – 2021 augusztus) átlagban 3,3 százalékkal nőttek az előző egy évhez (2019 szeptember – 2020 augusztus) képest.
A 2021 júliusához viszonyított 2021 augusztusi harmonizált fogyasztói árindex 100,18 százalékos volt.
December végéhez képest a villanyáram 23,15 százalékkal, az energia pedig 20,68 százalékkal drágult.

Az energiaárak növekedésének okait vizsgáló parlamenti bizottság alakult, amely arra hivatott, hogy megállapítsa, milyen tényezők vezettek a villamosenergia 25, illetve a gáz 20 százalékos drágulásához.
Termékekre és szolgáltatásokra bontva a éves szinten a villamos energia után
A tavalyi év augusztusához képest a burgonya (31%), a légi közlekedés (23%), a zöldség- és gyümölcskonzervek (4,4%), valamint a friss zöldségek és gyümölcsök ára (2,5%) csökkent.

Az energiaárak továbbra is magasak maradnak, ezért az embereknek hatékonyabbá kell tenniük a fogyasztásukat, a hatóságoknak segíteniük kell a rászorulókon, a vállalatoknak pedig szolidaritási adót kell fizetniük.
A Román Nemzeti Bank az idén immár harmadszor módosította felfelé az inflációs várakozását, így az idei év végére 5,6 százalékos fogyasztói árindexre számít. A jegybank a jövő évi inflációs előrejelzését is emelte, így a korábban jelzett 3,0 százalék helyett 2022 végére 3,4 százalékos fogyasztóiár-emelkedést valószínűsít.

Legnagyobb mértékben a friss és feldolgozott sertéshús, a sütőipari és tejtermékek ára nő az elkövetkező időszakban az élelmiszeripari szakszervezeti vezető szerint, aki úgy gondolja, ez a kereslet visszaeséséhez, majd elbocsátásokhoz fog vezetni.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!