Derült égből villanycsapás. Hosszú ideig nagyobb összegű számlák jönnek
Fotó: Pinti Attila
Az energiaárak továbbra is magasak maradnak, ezért az embereknek hatékonyabbá kell tenniük a fogyasztásukat, a hatóságoknak segíteniük kell a rászorulókon, a vállalatoknak pedig szolidaritási adót kell fizetniük – nyilatkozta szerdán az Agerpres hírügynökségnek a Versenytanács elnöke.
2021. szeptember 08., 17:572021. szeptember 08., 17:57
2021. szeptember 10., 12:022021. szeptember 10., 12:02
Bogdan Chiriţoiu magyarázata szerint azért marad drága az energia, mert a jelenleg 50 euróba kerülő szén-dioxid-kibocsátási bizonylat ára becslések szerint a 100 eurót is elérheti. „A magas árak nem tűnnek el. Meg kell tanulnunk együtt élni a magas energiaárakkal” – fogalmazott.
A Versenytanács elnöke hangsúlyozta, hogy
Részben a gazdaság világjárvány utáni talpra állásával megnövekedett kereslet magyarázza, másfelől a légszennyezés szigorúbb büntetésének európai politikája, ami a szénalapú energia árának meredek emelkedéséhez vezetett.
Emellett a hatóságok ellensúlyozhatják az energia drágulásának negatív hatásait a rászorulók számláinak támogatásával. Amúgy úgy véli, hogy a drágulásoknak kiszolgáltatott fogyasztók támogatását az energetikai vállalatok által fizetendő szolidaritási adóból lehetne fedezni. Emlékeztetett, hogy jelenleg csak a földgáz-kitermelők fizetnek pótlólagos adót az energiaárak liberalizálása óta.
Emlékeztetett arra is, hogy a Versenytanács az Országos Fogyasztóvédelmi Hatósággal (ANPC) és az Országos Energiaár-szabályozó Ügynökséggel (ANRE) karöltve az elmúlt időszakban szigorúan bírságolta a piaci szabályokat megszegő energiaszolgáltatókat. Szerinte
Bogdan Chiriţoiu ugyanakkor úgy látja, hogy a földgáz ára nem lesz tartósan magas, jövő év tavaszára már mérséklődhet, ekkor kezdi el ugyanis a működését az Északi Áramlat 2-es gázvezeték, így megnövekszik az Oroszországból Európába eljutó gázmennyiség.
Közölte azt is, hogy Románia jelenleg importból fedezi az áramszükségletének tíz százalékát és a gázszükségletének húsz százalékát. Behozatal nélkül az árak még magasabbak lennének, mert több szénalapú elektromos energiát kellene előállítani – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!