Drasztikus áremelés. A sertéshús és a sertéshúsból készült termékek esetében a drágulás üteme eléri majd a 20–25 százalékot
Fotó: Haáz Vince
Legnagyobb mértékben a friss és feldolgozott sertéshús, a sütőipari és tejtermékek ára nő az elkövetkező időszakban az élelmiszeripari szakszervezeti vezető szerint, aki úgy gondolja, ez a kereslet visszaeséséhez, majd elbocsátásokhoz fog vezetni. A munkáltatók eközben arra figyelmeztetnek, hogy a minimálbér emelése nyomán tovább fognak drágulni az élelmiszerek.
2021. szeptember 02., 15:442021. szeptember 02., 15:44
2021. szeptember 02., 17:572021. szeptember 02., 17:57
Átlagosan 10–12 százalékkal drágítja az élelmiszereket az energiaárak meredek emelkedése, amihez más tényezők is társulnak, így a sertéshúsból készült termékek, a tejtermékek és a kenyér ára ennél jóval gyorsabban fog nőni – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Dragoş Frumosu, az élelmiszeripari szakszervezetek szövetségének (Sindalimenta) elnöke.
– fogalmazta meg a vállalkozó.
Hozzátette: az élelmiszerek drágulásához hozzájárul még az üzemanyagárak emelkedése, a tavalyi aszály, valamint a koronavírus-világjárvány is. „Nyilván így az élelmiszerek is drágulnak, mert mi nagyon sok nyersanyagot importálunk. A tej 20–25 százalékát, a sertéshús közel 70 százalékát külföldről hozzuk be, de importálunk marhahúst is. A lej is gyengült, a valutaárfolyamtól is függünk” – magyarázta Dragoş Frumosu, aki úgy hiszi, hogy átlagosan 8–10 százalékkal fog nőni az élelmiszerek ára legtöbb három hónapon belül.
„Gyorsabb lesz a drágulás a sertéshús és a sertéshúsból készült termékek esetében, ahol ez az ütem eléri a 20–25 százalékot” – vetítette előre a szakember. Hozzátette: az elmúlt időszakban növekedésnek indult a búza ára is, a tonnánkénti ár nagyjából 30 százalékkal emelkedett, és ha azt is számításba vesszük, hogy a sütőipar nagy energiafogyasztó, nem lehet másra számítani, mint drágításra. És nem valamikor a távoli jövőben – mondja a vállalkozó –, hanem hamarosan, hiszen
Dragoş Frumosu minimum 25 százalékos drágításra számít a kenyér és más pékáruk terén is.
–mutatott rá a Sindalimenta elnöke.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Számításai szerint a tejtermékek esetében is legalább 15 százalékos lesz a drágulás. A szakszervezeti vezető csütörtökön amiatt is megkongatta a vészharangot, hogy az árak emelkedése óhatatlanul a kereslet visszaeséséhez fog vezetni, ami miatt élelmiszeripari alkalmazottak kerülnek majd utcára.
„Biztosan csökkenni fognak az eladások. Első lépésként a nagyobb vállalatok valószínűleg csökkenteni fogják a váltások számát, a legkisebbek, amelyek nem élik túl, be fognak zárni, és fél éven belül elbocsátások lesznek, hacsak nem ébred fel valaki a kormányban, és talál megoldásokat” – vetítette előre a negatív jövőképet Dragoş Frumosu.
A Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség elnöke, Sorin Minea eközben úgy véli, hogy az országos minimálbér emelése is az élelmiszerek drágulásához vezet. Az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy szerinte ez az intézkedés teljes zavart okozna a piacon.
Egyetlen kormány, a jelenlegi sem értette meg, hogy a minimálbér növelésének dominóeffektusa van, és az összes fizetés emelésével jár. Ha tehát január elsejétől nő a minimálbér, akkor drágulni fog a hús és más élelmiszerek is” – jelentette ki Sorin Minea.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!