
Fotó: Pixabay
Az energiaárak növekedésének okait vizsgáló parlamenti bizottság alakult, amely arra hivatott, hogy megállapítsa, milyen tényezők vezettek a villamosenergia 25, illetve a gáz 20 százalékos drágulásához.
2021. szeptember 09., 18:332021. szeptember 09., 18:33
2021. szeptember 10., 12:012021. szeptember 10., 12:01
A parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról a képviselők és a szenátorok csütörtökön szavaztak együttes ülésen 399 támogató szavazattal, egy tartózkodás mellett.
Az energiaárak alakulása azt követően lett országos téma, hogy júliusban az éves inflációs ráta 5 százalékra nőtt, és ebben nagy szerepe volt az energiaáraknak. A villamosenergia júliusban 25 százalékkal került többe, mint tavaly a hetedik hónapban, a gázért pedig 20 százalékkal fizet többet a lakosság.
A román parlamentnek a héten nem ez volt az első ilyen intézkedése, kedden a képviselőház a védendő fogyasztók minimális energiaszükségleteinek biztosításáról fogadott el törvényt.
A jogszabály alapján a koruk, egészségi állapotuk, elégtelen jövedelmük miatt szociálisan rászorulónak minősülő vagy energetikai szempontból elszigetelt területen élő családok, illetve egyedül élő személyek a lakásuk fűtéséhez használt energiahordozótól, illetve jövedelmüktől függően állami támogatást kaphatnak energiaszámláinak kifizetéséhez.
A védendő fogyasztók energetikai szempontból hatékonyabb fűtésrendszerek, illetve háztartási gépek beszerzésére is igényelhetnek támogatást. Raluca Turcan munkaügyi miniszter becslése szerint mintegy félmillió romániai háztartásnak, vagyis több millió embernek nyújt segítséget a védendő fogyasztókról elfogadott törvény.
Elemzők ősszel az energia további drágulására számítanak. A román hatóságok szerint az árnövekedésnek nem csak belföldi okai vannak, hanem az egész világon nőttek az energiaárak a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállás következtében megugrott kereslet miatt.

Az energiaárak továbbra is magasak maradnak, ezért az embereknek hatékonyabbá kell tenniük a fogyasztásukat, a hatóságoknak segíteniük kell a rászorulókon, a vállalatoknak pedig szolidaritási adót kell fizetniük.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!