
Nemzetközi pénzintézetek után az Európai Bizottság is rontotta a román gazdaságra vonatkozó előrejelzését
Fotó: Borbély Fanni
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
2025. május 19., 15:312025. május 19., 15:31
Az Európai Bizottság becslése szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 2025-ben 8,6 százalék, 2026-ban 8,4 százalék lesz, míg a folyó fizetési mérleg hiánya idén a GDP 7,9 százalékára, jövőre pedig a GDP 7 százalékára csökken.
Jövőre már a román gazdaság 2,2 százalékos növekedésére számít az Európai Bizottság.
2026-ban pedig a 3,9 százalékot, míg a GDP-arányos adósság idén 59,4 százalékra, jövőre pedig 63,3 százalékra emelkedik. A munkanélküliségi ráta idén 5,3 százalékra, jövőre pedig 5,2 százalékra mérséklődik – olvasható az előrejelzésben.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Mint ismeretes, az áprilisban közzétett Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaly októberi 3,3 százalékról 1,6 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Múlt héten pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését: a Regionális gazdasági kilátások című jelentése szerint Románia bruttó hazai terméke 2025-ben várhatóan 1,6 százalékkal nő, szemben az előző, februári becsléssel, amely még 1,8 százalékos gyarapodást vetített előre.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint áprilisban 2,4 százalékra csökkent a márciusi 2,5 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 4,9 százalékos az infláció. Az EU-ban a múlt hónapban Franciaországban (0,9 százalék), Cipruson (1,4) és Dániában (1,5) volt a legalacsonyabb az éves infláció, Romániában (4,9), Észtországban (4,4) és Magyarországon (4,2) pedig a legmagasabb.
A márciusi szinthez képest az éves infláció 13 tagállamban – köztük Romániában (5,1 százalékról 4,9 százalékra) – csökkent, három országban stagnált, hétben pedig emelkedett.
Az euróövezetben az éves infláció áprilisban az előző hónaphoz képest változatlanul 2,2 százalék volt.

A Moody's hitelminősítő ügynökség pénteken stabilról negatívra módosította Románia államadós-osztályzatának kilátását.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!