Fotó: Barabás Ákos
A január–március időszakban Európa-szerte drágultak az üzemanyagok. Az ok: nőtt a kőolaj világvilágpiaci ára. Romániában az átlagot meghaladó ütemű volt a drágulás, de így is a második legolcsóbb a benzin és a gázolaj is.
2021. március 11., 09:092021. március 11., 09:09
Az elmúlt hetekben bizonyára mindenki észrevette, hogy többet kell fizetni tankoláskor, vannak már olyan töltőállomások is, ahol 6 lej környékén alakul – vagy akár meg is haladja ezt a szintet – egy liter benzin van gázolaj literenkénti ára.
Mint az Európai Bizottság üzemanyagár-monitorja, az Oil Bulletin adataiból láthatjuk, január 11-én egy liter 95-ös benzin átlagosan 4,86 lejbe került, a gázolaj literenkénti ára pedig 4,90 lej körül alakult. Ez azt jelenti, hogy a benzin ára alulról súrolta az egy eurót (0,997), egy liter gázolaj pedig egy euróba került. Március elsején viszont mind a benzin, mind a gázolaj literenkénti átlagára 5,29 lej volt, ami már 1,08 eurót jelent.
Jelentősen megdrágultak az elmúlt néhány hónap leforgása alatt az üzemanyagok, ma már csaknem annyit kell fizetnünk egy liter benzinért vagy gázolajért, mint a koronavírus-világjárvány előtt.
Az Economica.net gazdasági hírportál elemzése ugyanakkor aláhúzza, hogy nem csak Romániában nőttek ugyanakkor az üzemanyagárak, hanem – Málta kivételével – szerte az Európai Unióban drágulást regisztráltak.
Tizennyolc tagállamban nőtt lassabban a benzin ára, a gázolaj pedig 13 országban drágult kisebb mértékben.
A benzin európai átlagára 1,4 euró/liter, a gázolajé 1,27 euró/liter.
A drágulás oka a kőolaj világpiaci árának emelkedése, egy hordó ára januárban még 50 euró körül alakult, mára pedig már mintegy 60 euró.
Drágulással kezdték az idei évet az üzemanyagok, az árak szépen-lassan visszakúsznak a 2020 eleji, tehát a koronavírus-világjárvány begyűrűzése előtti szintre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!