
Az euróövezet problémáinak többsége egy okra vezethető vissza: a gazdaság stagnálását, a munkanélküliség növekedését és a szélsőjobboldali erők felemelkedését a rossz elgondolás alapján megteremtett egységes európai fizetőeszköz, az euró idézte elő – véli Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, aki ennek ellenére támogatja egy megreformált euróövezet fenntartását.
2016. szeptember 19., 16:402016. szeptember 19., 16:40
2016. szeptember 19., 20:102016. szeptember 19., 20:10
Az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában a Világbank volt főközgazdásza, a Columbia Egyetem professzora kifejtette: az egységes deviza strukturálisan kezdettől fogva elhibázott, az európai országok már azelőtt forgalomba hozták a pénzt, hogy megteremtették volna a kezeléséhez szükséges intézményeket.
Ráadásul az egységes fizetőeszköz megfosztotta az érintett országokat a kiigazítást szolgáló két legfontosabb mechanizmustól, az árfolyam- és a kamatpolitikától, így mozgástér csak a költségvetési politikában maradt.
Rossz diagnózis, hibás gyógymód
„Lehet, hogy az euró jó pár embernek és a bankároknak, de kevéssé pozitív a nyomott gazdasági növekedés és a magas munkanélküliség miatt szenvedő euróövezet átlagpolgárainak. A társadalom stagnál, nincs növekedés, ami táptalajt biztosít a szélsőjobboldali pártoknak” – figyelmeztetett Stiglitz, aki gyors cselekvést sürgetett annak érdekében, hogy az európai projekt ne kerüljön veszélybe.
A neves közgazdász élesen bírálta az európai gazdaságpolitikát, és azt hangoztatta, hogy meg kell változtatni az euróövezeti fiskális és monetáris szabályokat. „Elhibázott gazdasági modellek elkerülhetetlenül rossz diagnózis felállításához és rossz gyógymód meghatározásához vezetnek” – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a hibás szabályokat meg kell változtatni, különben bekövetkezik a katasztrófa.
Különösen az államháztartási deficit felső korlátját a hazai össztermék 3 százalékában korlátozó előírást ostorozta, mondván, azt semmilyen gazdasági elmélet nem támasztja alá.
„Mostanra már a közgazdászok többsége, de még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elveti azt az elméletet, hogy a megszorítások lehetővé teszik a gazdasági növekedés újraindítását” – mondta a neves közgazdász, aki csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy Európában még mindig vannak olyan kormányok, mint például az Angela Merkel vezette német kabinet, amelyek kitartóan követelik a megszorításokon alapuló, ámde az euróövezetben szükséges reformokkal összeegyeztethetetlen gazdaságpolitika folytatását.
Három lehetséges forgatókönyv
Stiglitz idén kiadott könyvében három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jövőre nézve. A The Euro – How a Common Currency Threatens the Future of Europe (Az euró – Hogyan veszélyezteti Európa jövőjét az egységes fizetőeszköz) című, több mint 400 oldalas műben a legkedvezőbb megoldásként azt javasolja, hogy hajtsanak végre mély reformokat az eurózóna struktúrájában és a leginkább szenvedő tagállamokra kényszerített gazdaságpolitikákban.
Egy ilyen övezetnek a jó működést biztosító intézményekre van szüksége, mint például egy olyan központi bankra, amely nem csak az infláció elleni küzdelmet tekinti céljának, hanem a munkanélküliség elleni harcot és a gazdasági növekedést is szem előtt tartja.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!