Az EU kizárná a gyenge láncszemeket

Az AFP hírügynökség szerint a két uniós vezető által az Európai Tanács elnökének, Herman van Rompuynek küldött közös levelükben azt javasolták, hogy az Unió zárja ki azokat a tagállamokat a strukturális alapok forrásaiból, amelyek nem csökkentik az adósságukat. A levélben a két döntéshozó annak a véleményének adott hangot, hogy Brüsszelnek nagyobb szerepet kell vállalnia a források elköltésének ellenőrzésében és a tagállamok deficitcsökkentési céljai teljesítésének felügyeletében. „A jövőben a strukturális és kohéziós alapokból történő kifizetéseket fel kell függeszteni azokban az eurózónás tagállamokban, amelyek nem teljesítik a túlzottdeficit-eljárás követelményeit” – fogalmazott a két uniós döntéshozó. Ezeket a változtatásokat bele kell építeni a strukturális és kohéziós alapokra vonatkozó új szabályokba, és a következő több évet felölelő pénzügyi keret kialakításakor indítványozni kell ennek alkalmazását.

Jó példával járnak elől

Mind Németország, mind Franciaország elkötelezte magát amellett, hogy a költségvetését 2013-ra rendbe teszi, a strukturális és kohéziós alapok forrásaihoz való hozzájutás korlátozása pedig – egyfajta biztosítékként – erősítheti a deficitcsökkentés melletti elkötelezettséget a most bajban lévő, lazább költségvetési fegyelemre hajlamos tagállamok esetében is.

Közben egy tegnapi sajtótájékoztatón a német kormány szóvivője hangsúlyozta: a kedd esti Sarkozy–Merkel-találkozón elhangzottakat még a többi tagállamnak is el kell fogadnia, mielőtt azok hatályba léphetnének. Mint mondta: az EU-ban most egy olyan időszak kezdődik, amikor Franciaországnak és Németországnak az eurózónáról alkotott nézeteiről meg kell győznie a többi tagállamot is.
Az eurókötvényekről szólva a szóvivő elmondta: annak kérdése csak rövid időre merült fel a tárgyalásokon, de mindkét fél elvetette a javaslatot. Az Európai Bizottságnak sincs egyébként pozitív véleménye az eurókötvényről. Olivier Bailly szóvivő „érdekes ötletnek” nevezte az eurókötvényt, és azt mondta: nem biztos benne, hogy „az európai politikai színtér kész egy ilyen határozott fejleményre”. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bizottság már évek óta az eurózóna gazdasági kormányzásának fejlesztését sürgeti.

Megadózott tranzakciók?

Eközben a világsajtó a tegnap arról is hírt adott, hogy a tervek szerint a teljes EU-ra vonatkozhat majd a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy találkozóján ugyanis az elemzők szerint sok nyitott kérdés maradt, de a pénzügyi tranzakciókra előirányzott adóval mindenképp értésre adták, hogy mindenfajta ellenőrizetlen pénzpiaci műveletnél Berlin és Párizs ellenállásával kell számolni. A hírekre tegnap jelentős esést mutattak a tőzsdeüzemeltetők részvényei. Az EU bizottsága szerint várhatóan a novemberi G20-csúcsig terjesztik majd elő a tranzakciós adó pontos terveit.
A német bankszövetség szerint azonban a tranzakciós adó nem fogja stabilizálni a piacokat, és számottevő bevételt sem hoz majd. A német kormány szóvivője szerint ha bevezetnék az új adót, az kiterjedne mind a 27 EU-tagállamra. A német pénzügyminisztérium szóvivője úgy vélte, túl korai volna még az adó nagyságáról beszélni.

Írország eközben ragaszkodik ahhoz, hogy a pénzügyi tranzakciókra kivetett bármilyen új adót az Európai Unió mind a 27 tagállamában bevezessék, ne csak a 17 tagú euróövezetben – mondta Michael Noonan, Írország pénzügyminisztere az RTE állami televíziónak adott tegnapi nyilatkozatában. Noonan ugyanakkor abbéli véleményének adott hangot, hogy a javaslatnak több ellenzője lesz, köztük Luxemburg is.

Egyre több pénzügyi tranzakció zajlik tőzsdén kívül, és a javasolt adó felgyorsítaná ezt a trendet – kritizálta a terveket a bécsi értéktőzsde. Az osztrák börze szerint amennyiben egy, a teljes EU-ra kiterjedő, a pénzügyi tranzakciókat terhelő adót vezetnének be, arra volna szükség, hogy az ne csak az értékpapírügyletekre, hanem az összes pénzügyi tranzakcióra terjedjen ki, különösek a tőzsdén kívüliekre.

Már negyvenéves az ötlet

Mint a Napi.hu emlékeztetett, az elképzelés James Tobin amerikai közgazdásztól származik. A Nobel-díjas gazdasági szakértő 1972-ben dolgozta ki az ötletet, a nemzetközi devizaügyletekkel összefüggésben, mondván, ez egy alkalmas eszköz a rövid távú spekulációk megfékezésére, amivel nagyobb stabilitás érhető el a pénzpiacokon. Alkalmazásától viszszarettent többek között, hogy „vak” eszköz, hiszen nemcsak a valutaspekulációs üzleteket bünteti. Visszatérő ellenérv az is, hogy a Tobin-adó bevezetése után is valószínűleg találnának a spekulánsok olyan tranzakciós lehetőségeket, amelyekkel kivonnák magukat a rendelkezés hatálya alól.