Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine
Az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott arról a jogalkotási csomagról, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euró összegű pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára hitelfelvétel segítségével – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét beöltő Csehország unió mellé rendelt állandó képviselete Twitter-oldalán kedd hajnalban.
2022. december 13., 10:022022. december 13., 10:02
A tanácsi tájékoztatás szerint a támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.
A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható.
A kölcsön forrását az unió a pénzügyi piacokról szerzi be és részletekben, negyedévenként biztosítja Ukrajna rendelkezésére. A kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra.
A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
A hitelfelvétel garanciáit vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok biztosítják majd. A jogalkotási csomag egy részét, a költségvetési rendelet módosítását az uniós pénzügyminiszterek Tanácsa (Ecofin) december 6-i ülése keretében már elfogadta – közölték.
Az orosz-ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.
Eközben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden, a tagállami vezetőknek küldött, az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében kijelentette,
Michel, az egynaposra tervezett, csütörtöki brüsszeli csúcs meghívólevelében közölte: az orosz-ukrán háború gyökeresen átalakította Európa energiakörnyezetét, ami szükségessé teszi a jövő év feladatainak áttekintését is: Köztük – mint írta – mindenek előtt a villamosenergia-piac reformja szerepel.
„Erőfeszítéseinket konkrét kezdeményezésekkel és az innovációba, az infrastruktúrába, valamint az energiahatékonyságba való beruházásokkal kell összekapcsolnunk, hogy fokozatosan megszüntessük függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól” – fogalmazott.
hanem attól is, hogy az európai ipar versenyképes tud-e maradni, valamint a hatékony beruházásoktól a jövő technológiáiba.
Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők stratégiai megbeszélést fognak folytatni a transzatlanti kapcsolatokról. A vita a kérdések széles körére terjed majd ki, egyebek mellett a biztonsági és gazdasági együttműködésekre.
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői továbbá megbeszélést folytatnak majd a déli szomszédságról, amelynek keretében értékelni fogják a múlt héten Tiranában tartott EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó eredményeit.
A csúcsértekezlet lehetőséget ad a stratégiai partnerségről folytatott megbeszéléseknek, valamint a biztonsági kihívásokat, a kereskedelmet, a zöld és digitális átállást, valamint az élelmezésbiztonságot érintő kérdések megvitatására – tette hozzá Charles Michel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!