Az erdélyi diákok számára is biztosítana kölcsönt a magyar kormány

A budapesti napilap szerint a kölcsönt csak a Romániában és Szlovákiában élő határon túli magyar diákok vehetik majd igénybe, a Vajdaságban, illetve Kárpátalján élő társaik egyelőre nem élhetnek a lehetőséggel, ugyanis Ukrajna és Szerbia nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek. A diákhitel igénybevételének feltétele ugyanis, hogy a fiatalnak olyan európai gazdasági térségi tagállam felsőoktatási intézményén kell tanulnia, amely Magyarországon elismerhető végzettséget ad. A lap szerint a határon túli magyar diákoknak kedvez az a magyar Országgyűlés által nemrég elfogadott törvénymódosítás is, amely szerint az egyetemi hallgató külföldi lakóhelyét is bejelentheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba, vagyis nem kell magyar lakcímmel rendelkeznie a kölcsön felvételéhez.

A lap utal Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes korábbi nyilatkozatára is, miszerint a magyar kormány az egyszerűsített honosítási eljárással a magyarországi diákigazolványhoz való jogosultságot és az öszszes ehhez kapcsolódó kedvezményt is biztosítja a határon túli magyar fiatalok számára, amennyiben ezek továbbra is szülőföldjükön, államilag elismert közoktatási vagy felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat. Azok a határon túli magyar diákok, akik ugyan nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, de anyaországi közoktatási vagy felsőoktatási intézménnyel állnak jogviszonyban, szintén jogosultak a diákigazolványra. A magyarigazolvánnyal nem rendelkező és az anyaország határain túl tanuló társaik nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, a diákkedvezmény azonban számukra is biztosított, és ezt a magyarigazolványba jegyzik be.

Lakbér, közköltség hitelből

Az erdélyi magyar diákszervezetek hasznosnak tartják a magyar állam ajánlatát, és úgy vélik, ez sokat segíthet az itteni magyar fiataloknak tanulmányaik elvégzésében, illetve az ezt követő családalapításban. Máthé Szabolcs, a számos erdélyi magyar diákszervezetet tömörítő Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnöke a Krónika kérdésére úgy vélte, nagyon sokan élni fognak majd a lehetőséggel, főleg hogy Romániában nem létezik még hasonló rendszer. Mint elmondta, a magyar és román diákszervezetek régóta szorgalmazzák egy hasonló rendszer kiépítését Romániában is, és bár maga az állami hatóság létrejött, még nem működőképes, már több mint egy éve zajlik a működési szabályzat és a hitelfolyósítási feltételek kidolgozása. Pedig nagy igény lenne a rendszerre, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a romániai egyetemisták jelentős része munkát vállal diákévei során, mondta az OMDSZ-elnök. „Nagyon sokan dolgoznak az egyetem mellett, időt és energiát fordítanak arra, hogy fedezni tudják tanulmányaik költségeit, hiszen sok esetben a szülők nem képesek erre” – mutatott rá Máthé Szabolcs, aki szerint a diákhitelből elsősorban a tandíjat, a lakbért, a közköltséget fedezhetnék az igénylők, illetve a tanulmányaik során nélkülözhetetlen tankönyveket vagy számítógépet vásárolhatnák meg belőle. A diákszövetség vezetője szerint problémák csak a kölcsön visszafizetése körül adódhatnak, erre ki kell dolgozni a megfelelő szabályrendszert, hisz nem azonos a gazdasági környezet, amelyben az erdélyi igénylők felhasználják, illetve törlesztik a hitelt. Olyan ajánlatot kell kidolgozni számukra, amely később nem lesz megterhelő számukra, hangsúlyozta.

Javítaná az itthonmaradási mutatókat

A hitelfolyósítás részleteiben látja a magyarországi kölcsön hazai sikerét Talpas Botond, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke is, aki szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a kölcsön számos diák számára jelenthetne segítséget. „Így az egyetem elvégzése után több pénz jutna a családalapításra, a továbbtanulásra is, és nem az lenne az első lépés, hogy a végzősök rohannak külföldre dolgozni. Az itthonmaradási mutatókat is javíthatja a hitel” – mondta lapunknak Talpas Botond. Rámutatott, a gazdasági válság az egyetemi hallgatók helyzetére is kihatott, tudomása szerint a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen több ezer diák készült abbahagyni tanulmányait szociális problémák miatt. Erről a felsőoktatási intézmény vezetőségével is egyeztettek, melynek hatására engedményeket tettek a tandíjak kifizetése kapcsán.

A kincses városban, ahol 10–11 ezer magyar egyetemista tanul, egyre népszerűbb a diákmunka, a dolgozó egyetemisták számáról azonban nincs pontos adat, mivel a diákszervezet vezetője szerint többségük a szürkegazdaságban vállal munkát. „Én például mesterképzőre járok, és az évfolyamtársaim több mint felének van munkahelye” – illusztrálta saját példájával a kolozsvári helyzetet Talpas Botond. Hasonlóan munkát vállalt Pápay Kamilla, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnöke is, aki maga is elismeri, hogy sokakra ráférne a hitelezési lehetőség. Ennek ellenére úgy véli, az erdélyi diákok nem fognak tömegesen élni ezzel, hiszen jobban ódzkodnak a kölcsönöktől.

A magyar kormány 2001 óta biztosít kedvezményes hitelt a felsőoktatási tanulmányaikat végzők számára a Diákhitel Központon keresztül. A tandíjmentes helyen tanulók félévente maximum 200 ezer forintos (mintegy 3060 lej), a tandíjkötelesek 250 ezer forintos (3800 lej) kölcsönért folyamodhatnak, melyet a hallgatói jogviszony megszűnése után kell törleszteniük.