Rendszertelenül és nem mindig a várt összeggel érkeznek a számlák
Fotó: Jakab Mónika
„Ez rémálom, folyamatosan korrigálni kell a számlázási rendszert” – foglalta össze Nagy-Bege Zoltán, az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke, amikor az elmúlt időszakban a villanyszámlák érkezésének időpontja, illetve az azon szereplő összeg kapcsán tapasztalt anomáliákról kérdeztük. A szakember azt tanácsolja, hogy ha valami nem világos, forduljunk a szolgáltatónkhoz.
2022. szeptember 20., 14:102022. szeptember 20., 14:10
Nem elég, hogy a fogyasztók rettegve várják az energiaszámlákat, attól tartva, hogy növekszik a befizetendő összeg, a számla érkezésének időpontja is egyre kiszámíthatatlanabb. Évekig a hónap bizonyos időszakában számlázott a szolgáltató, idén azonban eltűnt a rendszeresség.
Előfordult, hogy az addigi átlagosan kiszámlázott összeg kétszeresére érkezett számla, de továbbra is 30 napos időszakra, majd később befutott egy mínuszos számla. De akad olyan olvasónk is, akinek bő két hét alatt két számla érkezett, összegük pedig három korábbi számla összegének felel meg.
Tovább fokozta a zűrzavart, hogy az egyik szolgáltató a napokban több százezer borítékot küldött ki néhány bani befizetésének a kötelezettségével, a 2–14 banis számlákkal a zöld tanúsítvány tavalyi elmaradásait hajtják be. A szolgáltatók a megkeresésekre rendszeresen azt válaszolják, minden anomáliát egyenként kivizsgálnak és orvosolnak, csak jelenteni kell azokat. A közönségszolgálat azonban legtöbb esetben zsákutcának bizonyul, a hívásokra 40–50 perc után sem válaszol senki.
„Minden módosítás azt eredményezi, hogy a szolgáltatóknak át kell írniuk a számlázási programjaikat, ami késést generál” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint magyarázta, minden egyes jogszabály-változtatás azt eredményezi, hogy a szolgáltatók két-három hétig egyáltalán nem állítanak ki számlát, amíg átállítják a rendszert, és ez nyilván késéseket eredményez.
például annak függvényében, hogy mi alapján és melyik kategóriába sorolja az ügyfeleket.
A csúszások eredményeként aztán megjelenhetnek nagyobb összegek, különösen, ha nem egy hónapra, hanem másfél-két hónapra egyszerre állítják ki a számlát, részletezte a hatóság alelnöke. Felidézte, ebből a szempontból az idei esztendő egy „rémálom” volt, folyamatosan korrigálni kellett, lépést tartva a változó szabályozásokkal. Megjegyezte, az év elején, januárban jelent meg a 3-as számú sürgősségi kormányrendelet, amely február–márciusra befagyasztotta az energiaárakat, aztán a 217-es kormányrendelet újra változtatott, majd amikor azt a 206-os törvénnyel jóváhagyták a parlamentben, újabb korrekciókon esett át, szeptember 1-jétől pedig újabb módosítások léptek életbe a 119-es sürgősségi kormányrendelettel.
Ez a jogszabály közel három hete van érvényben, várhatóan újabb késéseket eredményez a számlák kiállításában. A szakember szerint eddig talán ez írja elő a legbonyolultabb korrekciót, hiszen a kis- és közepes vállalkozások esetében csak a fogyasztás 85 százalékát számlázzák befagyasztott áron, a lakossági fogyasztók esetében pedig a korábbi 300 kilowattóra helyett 255 kilowattórában határozták meg azt a havi villamosenergia-fogyasztást, ameddig a kilowattóránként 0,80 lejes ársapkával védik a lakossági fogyasztókat. Azok esetében is több változás volt, akik nem jogosultak befagyasztott árra, júliusban még úgy volt, hogy nekik az átlag beszerzési áron kell számlázni, aztán ezt a parlament kiegészítette oly módon, hogy ha a szerződéses ár kisebb, mint az átlag beszerzési ár, akkor azt kell figyelembe venni, a legutóbbi határozat megint csak az átlag beszerzési árra hivatkozik.
– foglalta össze Nagy-Bege Zoltán.
Összesen 15 millió lej értékben szabott ki bírságot az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) 2019 és 2022 között.
Kérdésünkre ugyanakkor arra is kitért, hogy amennyiben felmerül a gyanú, hogy a szolgáltató tévedett a számlázás során, első lépésben a számlát kell alaposan átnézni, górcső alá venni, hogy mekkora időszakra számláztak, a becsült vagy a leolvasott, kiigazított óraállás alapján állították ki a számlát, alkalmaztak-e, vagy sem árplafont, az ügyfél jogosult a támogatásra, vagy sem.
Arra vonatkozóan, hogy ne két-három havonta kapjunk számlát, azt javasolja, a szerződéskötéskor kérjük a fogyasztási egyezményt, a szolgáltató és az ügyfél közös megegyezése alapján, általában az előző év egy hónapra kiszámolt átlagfogyasztását véve alapul, akkor is kiszámlázzák ezt az értéket, ha éppen nem olvasták le az órát. A földgáz esetében már évek óta kötelező a fogyasztási egyezmény, az új szerződésekbe már a villamos energiánál is bele kell foglalni – mutatott rá Nagy-Bege Zoltán.
Ami az idei telet illeti, a legsötétebb forgatókönyvre is fel kell készülni – kongatta meg a vészharangot egy hétfő esti interjúban Nagy-Bege Zoltán. Marcel Ciolacu sokkal derűlátóbb, és azt ígéri, nem fogják azt kérni, hogy kapcsoljuk le a villanyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!