A fiatalok, valamint a 16 és 23 év közötti gyermeket nevelő szülők több mint fele aszerint választ egyetemet, hogy az oklevél megszerzése után mekkora az esély a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre – derült ki D&D Research cég által a bukaresti Román–Amerikai Egyetem rendelésére készített felmérésből.
2015. július 02., 17:392015. július 02., 17:39
Az összeállítás szerint a fiatalok és a szülők által figyelembe vett második kritérium az, hogy a kinézett egyetem partnerségben áll-e olyan cégekkel, amelyeknél lehetőség van gyakorlatozni, bedolgozni. A megkérdezettek 45 százaléka azt is figyelembe veszi, hogy mennyire ajánlják a felsőoktatási intézményt, ugyanakkor 42 százalékuknak fontos, hogy neves egyetemre járjanak, illetve írassák be gyermeküket.
A felmérésben résztvevők jelentős hányada, 65 százalékuk elvárja, hogy a felsőoktatási intézményben elismert oktatók tanítsanak. Az egyetem hatékonyságát legtöbben azzal mérik, hogy mennyire segít a munkahelykeresésben, de az is fontos, hogy a hallgatók érdemösztöndíjat kapjanak, illetve legyenek költségtérítéses helyek is. Az érintettek azt is figyelembe veszik, hogy az egyetem rendelkezik-e modern bentlakásokkal, valamint korszerű technikai felszereléssel.
A megkérdezettek 35 százaléka a kiválasztott egyetem oktatóitól, míg 29 százalékuk a diákoktól tájékozódik, 26 százalékuk pedig barátoktól, családtagoktól szerez információt a felsőoktatási intézményről. Az összeállításból az is kiderült: a végső döntést legtöbb esetben a leendő hallgató hozza meg, és csak az esetek 5 százalékában határoz a szülő arról, hogy melyik egyetemre iratkozzon a fiatal. A felmérésben résztvevők 38 százaléka szándékszik az egyetemi alapképzés után is folytatni tanulmányait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!