2013. január 18., 07:332013. január 18., 07:33
A szolgáltató hivatalos álláspontja szerint eddig senki nem jelzett semmiféle kérést a hálózat bővítését illetően. „Ha az ipari park vagy annak a tulajdonosa nem kéri a hálózat bővítését, nincs miről tárgyalnunk. Másrészt a 2008/90-es kormányrendelet és a 2012/123-as törvény értelmében a munkálatokat általában a tulajdonosnak kell finanszíroznia” – mondta el érdeklődésünkre a villamossági vállalat szóvivője, Laura Praja. Nagy István szerint azonban egészen másként áll a helyzet. „Évek óta húzódnak a tárgyalások, eddig teljesen eredménytelenül.
Most úgy néz ki, hogy lesz politikai akarat, és az Electrica brassói regionális vagy a bukaresti központi vezetősége előteremti a beruházáshoz szükséges összeget. Tény, hogy az ipari park egyrészt nem rendelkezik hat-hét millió euróval, másrészt a villamossági vállalatnak az az érdeke, hogy minél több fogyasztója legyen” – szögezte le Nagy.
A villanyhálózat bővítését nemcsak az ipari park esetleges növekedése, de a közelében lévő Transilvania repülőtér fejlesztése, az átadás előtt álló kerelőszentpáli hulladéktároló megnyitása és a Csergedi-tetőn épülő gokartpálya kialakítása is szükségessé teszi.
A Marosvásárhelytől mintegy 15 kilométerre fekvő ipari park másik legnagyobb infrastrukturális gondját a közszállítás hiánya jelenti. Egy beruházni készülő német vállalkozó kiszámította, hogy amennyiben kétszáz személyt alkalmazna, annak ingáztatása évi 30 ezer eurós pluszkiadásba kerülne. Mivel egyetlen városi vagy vidéki rendszeres buszjárat sem közlekedik a parkba, a Vidrátszegen megtelepedett tíz cég közül mindenik maga oldja meg személyzetének szállítását.
„Van egy mikrobusz, amely itt halad el a Marosvásárhelyt Kolozsvárral összekötő főúton, azok még meg-megállnak a körforgalomnál, de onnan még legalább egy kilométert kell gyalogolnia annak, aki az ipari parkban dolgozik” – mondta el Nagy István.
A vidrátszegi létesítményben jelenleg mintegy 1500-an keresik a kenyerüket, közülük 1100-an az autóvillamossági termékeket gyártó Hirschmann Kft.-nél dolgoznak. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben a parkot működtető részvénytársaság vezetősége egy céggel szerződést bontott, további három vállalat kivonult Vidrátszegről, egy csökkentette a termelési kapacitását, egy meg felszámolás alatt van, már csak hathektáros szabad felület maradt.
Az egyik román–amerikai, gázkompresszorokat gyártó cég újabb 4 ezer négyzetméteres munkafelületet alakított ki. Amennyiben a tervezett 8 ezer négyzetméteres csarnokával a német beruházó is elfoglal további két hektárt, az újabb beruházókat váró terület mielőbbi „toldásra” szorul. Az igazgató már tárgyalásokat folytat a szomszédos telkek tulajdonosaival, és amennyiben azok a Maros megyei önkormányzatnak is megfelelő áron kínálják földjeiket, a vásár akár az idén is létrejöhet.
| Mintegy 5 millió eurót fektet be, és 80 új munkahelyet hoz létre Nemeszsukon a német Karl Heinz Dietrich International Exped áruszállításra szakosodott vállalat. A beruházást szentesítő szerződést csütörtökön írták alá a Kolozs megyei önkormányzat és a cég képviselői. „Még a választási kampányban felvállaltuk, hogy munkahelyeket teremtünk, most épp ezt valósítjuk meg ilyen apró lépésekben. A német cég beruházása egyben elismerés is Kolozs megyének, hiszen már régóta itt vannak Romániában” – értékelte lapunknak a bejelentést Vákár István, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Hozzáfűzte: több céggel tárgyal a megyei önkormányzat a további befektetésekről. Az érintett cégek közül többen azt kérték, hogy bizalmasan kezeljék a tárgyalásokat, ami megnehezíti a megyei önkormányzatnak a sajtóval való kapcsolattartást is, hiszen mindenkit érdekel, hogy ki az a titokzatos nagy befektető. „Annyit elmondhatok erről a tárgyalásról, hogy én lennék az utolsó, aki elmondja, hogy melyik cégről van szó, hiszen én vettem fel velük a kapcsolatot, és kifejezetten kérték, hogy kezeljük bizalmasan a megbeszéléseket” – szögezte le Vákár István. Hozzáfűzte: a befektető azért is óvatos, mert korábban egyszer már terveztek Romániában jönni, de az egyik politikus, aki tárgyalt velük, idejekorán nyilvánosságra hozta, hogy érkeznek. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a tőzsdén a részvényeik furcsa mozgásokba kezdtek, így akkor végül visszaléptek a beruházástól. Kiss Előd Gergely |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok