
A hatékonyabb áfabehajtás növelné a költségvetés bevételeit
Fotó: Pixabay
Miközben az óriásira duzzadt költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben az úgynevezett nyugatbarát politikai alakulatok – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint az RMDSZ – tárgyalásain szó esik többek között az általános forgalmi adó (áfa/TVA) emeléséről is, nem elhanyagolandó, hogy a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza. Az adócsalás pedig az áfakulcs esetleges emelése nyomán várhatóan még nagyobb méreteket öltene.
2025. június 11., 21:292025. június 11., 21:29
Az adóelkerülés miatt az állami költségvetés naponta elveszíti egyharmadát annak az összegnek, amelynek az általános forgalmi adóból be kellene folynia – irányította rá a figyelmet a Digi24 annak apropóján, hogy a deficitcsökkentésről egyeztető pártok között szó esett egyebek mellett az áfakulcs emeléséről vagy a kedvezményes áfakulcsok megszüntetéséről.
„Az elavult jogszabályok is hozzájárulnak ahhoz, hogy több milliárd lej eltűnik, ami egyébként az államkasszába kerülne. Ha az áfát teljes egészében beszednék, évente 37 milliárd lej – több mint 7 milliárd euró – kerülne az állami költségvetésbe” – derül ki a Digi24 honlapján közzétett összeállításból.
Amely ugyanakkor arra is kitér, hogy a hasonló bűncselekmények akár tragédiákhoz is vezethetnek, mint amilyen 2023. augusztus 26-án történt egy crevediai LPG-lerakatban, amely 2020 óta illegálisan működött a hatóságok szeme láttára:
A szakértők szerint több oka is van annak, hogy az olajágazat a „bajnok” a be nem szedett áfa tekintetében. Az egyik meglátásuk szerint az, hogy az ellátási láncokat nehéz nyomon követni: van, hogy az üzemanyagokat adóbevallás nélkül adják el, a fiktív tranzakciók fiktív cégeken keresztül zajlanak, amelyek könnyen szereznek forgalmazási engedélyt. Ezek a közvetítő cégek azonban eltűnnek, mielőtt az áfát befizetnék, ami rendkívül megnehezíti a pénz behajtását, holott az áfa az állami költségvetés legfontosabb bevételi forrása.
A Digi24 szerint így évente több mint 37 milliárd lej, azaz 7,4 milliárd euró – az áfabevétel negyede – marad az adóelkerülőknél, aminek egyébként az állami költségvetésbe kellene befolynia. Számításaik szerint az összegből 700 kilométer autópályát vagy tíz regionális kórházat lehetne megépíteni.
Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi esztendőt, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, a leendő kormánynak mindenesetre június 30-ig egy meggyőző deficitcsökkentő programot kell bemutatnia az Európai Bizottságnak, ellenkező esetben komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország meg kockáztatná a leminősítését.

Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
1 hozzászólás