A hatékonyabb áfabehajtás növelné a költségvetés bevételeit
Fotó: Pixabay
Miközben az óriásira duzzadt költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben az úgynevezett nyugatbarát politikai alakulatok – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint az RMDSZ – tárgyalásain szó esik többek között az általános forgalmi adó (áfa/TVA) emeléséről is, nem elhanyagolandó, hogy a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza. Az adócsalás pedig az áfakulcs esetleges emelése nyomán várhatóan még nagyobb méreteket öltene.
2025. június 11., 21:292025. június 11., 21:29
Az adóelkerülés miatt az állami költségvetés naponta elveszíti egyharmadát annak az összegnek, amelynek az általános forgalmi adóból be kellene folynia – irányította rá a figyelmet a Digi24 annak apropóján, hogy a deficitcsökkentésről egyeztető pártok között szó esett egyebek mellett az áfakulcs emeléséről vagy a kedvezményes áfakulcsok megszüntetéséről.
„Az elavult jogszabályok is hozzájárulnak ahhoz, hogy több milliárd lej eltűnik, ami egyébként az államkasszába kerülne. Ha az áfát teljes egészében beszednék, évente 37 milliárd lej – több mint 7 milliárd euró – kerülne az állami költségvetésbe” – derül ki a Digi24 honlapján közzétett összeállításból.
Amely ugyanakkor arra is kitér, hogy a hasonló bűncselekmények akár tragédiákhoz is vezethetnek, mint amilyen 2023. augusztus 26-án történt egy crevediai LPG-lerakatban, amely 2020 óta illegálisan működött a hatóságok szeme láttára:
A szakértők szerint több oka is van annak, hogy az olajágazat a „bajnok” a be nem szedett áfa tekintetében. Az egyik meglátásuk szerint az, hogy az ellátási láncokat nehéz nyomon követni: van, hogy az üzemanyagokat adóbevallás nélkül adják el, a fiktív tranzakciók fiktív cégeken keresztül zajlanak, amelyek könnyen szereznek forgalmazási engedélyt. Ezek a közvetítő cégek azonban eltűnnek, mielőtt az áfát befizetnék, ami rendkívül megnehezíti a pénz behajtását, holott az áfa az állami költségvetés legfontosabb bevételi forrása.
A Digi24 szerint így évente több mint 37 milliárd lej, azaz 7,4 milliárd euró – az áfabevétel negyede – marad az adóelkerülőknél, aminek egyébként az állami költségvetésbe kellene befolynia. Számításaik szerint az összegből 700 kilométer autópályát vagy tíz regionális kórházat lehetne megépíteni.
Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi esztendőt, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, a leendő kormánynak mindenesetre június 30-ig egy meggyőző deficitcsökkentő programot kell bemutatnia az Európai Bizottságnak, ellenkező esetben komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország meg kockáztatná a leminősítését.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás