A hatékonyabb áfabehajtás növelné a költségvetés bevételeit
Fotó: Pixabay
Miközben az óriásira duzzadt költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben az úgynevezett nyugatbarát politikai alakulatok – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint az RMDSZ – tárgyalásain szó esik többek között az általános forgalmi adó (áfa/TVA) emeléséről is, nem elhanyagolandó, hogy a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza. Az adócsalás pedig az áfakulcs esetleges emelése nyomán várhatóan még nagyobb méreteket öltene.
2025. június 11., 21:292025. június 11., 21:29
Az adóelkerülés miatt az állami költségvetés naponta elveszíti egyharmadát annak az összegnek, amelynek az általános forgalmi adóból be kellene folynia – irányította rá a figyelmet a Digi24 annak apropóján, hogy a deficitcsökkentésről egyeztető pártok között szó esett egyebek mellett az áfakulcs emeléséről vagy a kedvezményes áfakulcsok megszüntetéséről.
„Az elavult jogszabályok is hozzájárulnak ahhoz, hogy több milliárd lej eltűnik, ami egyébként az államkasszába kerülne. Ha az áfát teljes egészében beszednék, évente 37 milliárd lej – több mint 7 milliárd euró – kerülne az állami költségvetésbe” – derül ki a Digi24 honlapján közzétett összeállításból.
Amely ugyanakkor arra is kitér, hogy a hasonló bűncselekmények akár tragédiákhoz is vezethetnek, mint amilyen 2023. augusztus 26-án történt egy crevediai LPG-lerakatban, amely 2020 óta illegálisan működött a hatóságok szeme láttára:
A szakértők szerint több oka is van annak, hogy az olajágazat a „bajnok” a be nem szedett áfa tekintetében. Az egyik meglátásuk szerint az, hogy az ellátási láncokat nehéz nyomon követni: van, hogy az üzemanyagokat adóbevallás nélkül adják el, a fiktív tranzakciók fiktív cégeken keresztül zajlanak, amelyek könnyen szereznek forgalmazási engedélyt. Ezek a közvetítő cégek azonban eltűnnek, mielőtt az áfát befizetnék, ami rendkívül megnehezíti a pénz behajtását, holott az áfa az állami költségvetés legfontosabb bevételi forrása.
A Digi24 szerint így évente több mint 37 milliárd lej, azaz 7,4 milliárd euró – az áfabevétel negyede – marad az adóelkerülőknél, aminek egyébként az állami költségvetésbe kellene befolynia. Számításaik szerint az összegből 700 kilométer autópályát vagy tíz regionális kórházat lehetne megépíteni.
Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi esztendőt, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, a leendő kormánynak mindenesetre június 30-ig egy meggyőző deficitcsökkentő programot kell bemutatnia az Európai Bizottságnak, ellenkező esetben komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország meg kockáztatná a leminősítését.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás