2008. szeptember 24., 00:002008. szeptember 24., 00:00
A Brüsszelben tegnap nyilvánosságra hozott elemzés – amelyet a szénpiaci tanulmányokra szakosodott New Carbon Finance intézet állított össze – Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Németországban vizsgálta az energiapiaci liberalizáció és az uniós kibocsátáscsere rendszerének hatását az árakra hosszú távon, a 2012 utáni időszakban, amikortól újabb változásokat terveznek az EU-rendszerben.
Németországban bevált
Megállapították egyebek között, hogy a jelenlegi ingyenes elosztási rendszert működtető, liberalizált piacon, azaz Németországban jelentős profitot jelent az energiacégeknek, mert a szennyezési kvóták értékét akkor is beszámítják az árba, ha azokhoz ingyenesen jutnak hozzá. Lengyelországban, ahol tavaly brüsszeli nyomásra ugyancsak felhagytak az árampiac állami védelmezésével, idén már hasonló törekvések figyelhetők meg a tanulmány szerint. A szerzők úgy vélik, hogy 2013-ra a magyar és a cseh energiapiac is „valószínűleg kellőképpen versenyképes” lesz ahhoz, hogy az árak egyebek között a szennyezési kvóták értékét is tükrözzék, ráadásul azon kvótamennyiségét is, amely a termelőknek semmibe sem kerül.
Mindezekből az elemzők azt a következtetést vonják le, hogy ha szakítanak az ingyenes kvótakiosztással, és a teljes kibocsátási mennyiséget eladásra kínálják, az jóval kisebb áremelkedést jelentene, mint amekkora „egyes iparági vagy kormányzati tanulmányokban szerepel”.
Aukció, a hiányzó láncszem
Az EU 2013-tól tervezi bevezetni a kvóták 100 százalékos aukciós rendszerét, de erről egyelőre vita van a tagállamok között. A WWF egyik szóvivője, Sanjeev Kumar a tanulmányt úgy kommentálta: „az ingyenes kiosztás vagy az aukció végső soron abba a dilemmába megy át, hogy a pénzt az energiacégek kasszáiba irányítják, vagy az európai és fejlődő világbeli klímavédelmi intézkedésekbe”.
Az Európai Unióban a szénalapú kibocsátás az összes szennyezésnek még mindig a 20 százalékát teszi ki, és a most vizsgált országok azok közé tartoznak, amelyek a legnagyobb arányban termelnek áramot szénből – emlékeztet a WWF. A szervezet szerint az aukció jelentené a hiányzó láncszemet, amely összekötné a szennyezést megfizettetni kívánó kvótarendszert a termelőkre nehezedő költségteherrel, amelynek súlya alatt kénytelenek lennének cselekedni.
Hírösszefoglaló
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.