2008. szeptember 24., 00:002008. szeptember 24., 00:00
A Brüsszelben tegnap nyilvánosságra hozott elemzés – amelyet a szénpiaci tanulmányokra szakosodott New Carbon Finance intézet állított össze – Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Németországban vizsgálta az energiapiaci liberalizáció és az uniós kibocsátáscsere rendszerének hatását az árakra hosszú távon, a 2012 utáni időszakban, amikortól újabb változásokat terveznek az EU-rendszerben.
Németországban bevált
Megállapították egyebek között, hogy a jelenlegi ingyenes elosztási rendszert működtető, liberalizált piacon, azaz Németországban jelentős profitot jelent az energiacégeknek, mert a szennyezési kvóták értékét akkor is beszámítják az árba, ha azokhoz ingyenesen jutnak hozzá. Lengyelországban, ahol tavaly brüsszeli nyomásra ugyancsak felhagytak az árampiac állami védelmezésével, idén már hasonló törekvések figyelhetők meg a tanulmány szerint. A szerzők úgy vélik, hogy 2013-ra a magyar és a cseh energiapiac is „valószínűleg kellőképpen versenyképes” lesz ahhoz, hogy az árak egyebek között a szennyezési kvóták értékét is tükrözzék, ráadásul azon kvótamennyiségét is, amely a termelőknek semmibe sem kerül.
Mindezekből az elemzők azt a következtetést vonják le, hogy ha szakítanak az ingyenes kvótakiosztással, és a teljes kibocsátási mennyiséget eladásra kínálják, az jóval kisebb áremelkedést jelentene, mint amekkora „egyes iparági vagy kormányzati tanulmányokban szerepel”.
Aukció, a hiányzó láncszem
Az EU 2013-tól tervezi bevezetni a kvóták 100 százalékos aukciós rendszerét, de erről egyelőre vita van a tagállamok között. A WWF egyik szóvivője, Sanjeev Kumar a tanulmányt úgy kommentálta: „az ingyenes kiosztás vagy az aukció végső soron abba a dilemmába megy át, hogy a pénzt az energiacégek kasszáiba irányítják, vagy az európai és fejlődő világbeli klímavédelmi intézkedésekbe”.
Az Európai Unióban a szénalapú kibocsátás az összes szennyezésnek még mindig a 20 százalékát teszi ki, és a most vizsgált országok azok közé tartoznak, amelyek a legnagyobb arányban termelnek áramot szénből – emlékeztet a WWF. A szervezet szerint az aukció jelentené a hiányzó láncszemet, amely összekötné a szennyezést megfizettetni kívánó kvótarendszert a termelőkre nehezedő költségteherrel, amelynek súlya alatt kénytelenek lennének cselekedni.
Hírösszefoglaló
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.