2008. szeptember 24., 00:002008. szeptember 24., 00:00
A Brüsszelben tegnap nyilvánosságra hozott elemzés – amelyet a szénpiaci tanulmányokra szakosodott New Carbon Finance intézet állított össze – Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Németországban vizsgálta az energiapiaci liberalizáció és az uniós kibocsátáscsere rendszerének hatását az árakra hosszú távon, a 2012 utáni időszakban, amikortól újabb változásokat terveznek az EU-rendszerben.
Németországban bevált
Megállapították egyebek között, hogy a jelenlegi ingyenes elosztási rendszert működtető, liberalizált piacon, azaz Németországban jelentős profitot jelent az energiacégeknek, mert a szennyezési kvóták értékét akkor is beszámítják az árba, ha azokhoz ingyenesen jutnak hozzá. Lengyelországban, ahol tavaly brüsszeli nyomásra ugyancsak felhagytak az árampiac állami védelmezésével, idén már hasonló törekvések figyelhetők meg a tanulmány szerint. A szerzők úgy vélik, hogy 2013-ra a magyar és a cseh energiapiac is „valószínűleg kellőképpen versenyképes” lesz ahhoz, hogy az árak egyebek között a szennyezési kvóták értékét is tükrözzék, ráadásul azon kvótamennyiségét is, amely a termelőknek semmibe sem kerül.
Mindezekből az elemzők azt a következtetést vonják le, hogy ha szakítanak az ingyenes kvótakiosztással, és a teljes kibocsátási mennyiséget eladásra kínálják, az jóval kisebb áremelkedést jelentene, mint amekkora „egyes iparági vagy kormányzati tanulmányokban szerepel”.
Aukció, a hiányzó láncszem
Az EU 2013-tól tervezi bevezetni a kvóták 100 százalékos aukciós rendszerét, de erről egyelőre vita van a tagállamok között. A WWF egyik szóvivője, Sanjeev Kumar a tanulmányt úgy kommentálta: „az ingyenes kiosztás vagy az aukció végső soron abba a dilemmába megy át, hogy a pénzt az energiacégek kasszáiba irányítják, vagy az európai és fejlődő világbeli klímavédelmi intézkedésekbe”.
Az Európai Unióban a szénalapú kibocsátás az összes szennyezésnek még mindig a 20 százalékát teszi ki, és a most vizsgált országok azok közé tartoznak, amelyek a legnagyobb arányban termelnek áramot szénből – emlékeztet a WWF. A szervezet szerint az aukció jelentené a hiányzó láncszemet, amely összekötné a szennyezést megfizettetni kívánó kvótarendszert a termelőkre nehezedő költségteherrel, amelynek súlya alatt kénytelenek lennének cselekedni.
Hírösszefoglaló
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.