Mint ismeretes, a megszorításokat tartalmazó, parlamenti felelősségvállalással elfogadott két törvénycsomagot már júniustól alkalmazni kellett volna, azonban a parlamenti procedúra elhúzódása ellehetetlenítette ezt. Vlădescu csütörtöki televíziós nyilatkozatában arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy a közszférában dolgozók fizetését előbb-utóbb növelni lehessen, legalább 100 ezer közalkalmazottat kell elbocsátani.
A pénzügyminiszter emlékeztetett, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) elfogadott szándéknyilatkozat 70 ezres létszámcsökkentést irányoz elő, azaz aszerint 2011-re 1,36 millióról 1,29 millióra kell csökkenteni az alkalmazottak számát. A tárcavezető szerint azonban legalább 100 ezer embernek kell utcára kerülnie, hogy emelni lehessen a megmaradók bérét. A pénzügyminiszter ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni, hogy ezerlejesnél alacsonyabb nyugdíjakat semmiképp nem fogják megadózni, közlése szerint csak az ennél magasabb nyugdíjakra alkalmazzák majd az egészségbiztosítási hozzájárulást.
Vlădescu szerint nincs visszaút, a megszorításokat mielőbb gyakorlatba kell ültetni, ugyanis csak így lehet helyreállítani az ország gazdasági egyensúlyát. „Az utca nyomásától eltekintve Románia egy bizonyos gazdasági helyzetben van, ez a helyzet pedig igen súlyos” – fogalmazott, hozzátéve, csakis a bér- és nyugdíjcsökkentések vezethetik ki Romániát a válságból, az adókat pedig a jelenlegi szinten kívánják tartani.
A beígértekkel ellentétben azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy január elsejétől a közalkalmazotti bérek nem állnak vissza rögtön a jelenlegi szintre. Csütörtökön Andreea Vass, Emil Boc miniszterelnök tanácsosa úgy nyilatkozott, hogy januártól nőni fognak ugyan a fizetések, de nem érik el még jelenlegi szintjüket, erre fokozatosan kerül majd sor.
A kormány képviselőinek azonban jóval borúlátóbb Lucian Croitoru jegybanki tanácsos, aki szerint a megszorító intézkedéseket 18–24 hónapon át kellene alkalmazni ahhoz, hogy kifejtsék a tőlük várt hatást, s csökkenjen Románia költségvetési hiánya. „Ezeket a folyamatokat gazdasági szemszögből nem lehet rövid időn belül visszafordítani. A béreket és nyugdíjakat nem lehet rögtön visszahozni jelenlegi szintjükre” – vélekedett a szakember.
Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján is óhatatlanul szóba került a válságmenedzselés, a kormány e téren tett felelősségvállalása. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a különböző állami ügynökségek terén is feltétlenül szükség van a takarékoskodásra, a fölösleges személyzet elbocsátására. „Ez decentralizációhoz is vezetne, amiről Romániában húsz éve csak beszélnek, de senki nem tett semmit ennek érdekében. Most egy RMDSZ-es miniszter, Cseke Attila végre elkezdte az egészségügy decentralizálását, és ez nem véletlen. Ezt folytatni kell” – szögezte le a miniszter, aki arról is beszámolt, hogy az éjjel fél 11-ig tartó szerda esti kormányülésen további adminisztrációs költségcsökkentő intézkedéseket hoztak, de ez sem elég. Ennek keretében – mint azt Emil Boc csütörtökön bejelentette – 50 százalékkal csökkentik például valamennyi közintézmény üzemanyag-fogyasztását. Kormányzati források szerint ugyanakkor szóba került a minisztériumi fizetések egységesítése, azaz a túlzott mértékű bérek csökkentése, ez ügyben azonban a kiszivárgott információk szerint nem született egyezség. A Boc-kabinet arról is határozott, hogy a forradalmárok elmaradt pénzeit nem fizetik ki most, hanem a kifizetéseket átütemezik a 2012–2014-es időszakra.
Borbély László csütörtökön azt is bejelentette, hogy az RMDSZ jövő héten gazdaságélénkítő csomagot dolgoz ki, amelyet a jövő hétvégén esedékes SZKT keretében vitatnak meg. A koalíció keretében majd a Román Nemzeti Bank illetékeseivel, gazdasági szakértőkkel is megtárgyalják ezeket az intézkedéseket, amelyek nélkül jövőre a nyugdíjakat és az állami alkalmazottak fizetését nem lehet majd visszavinni az idei szintre. A Krónika kérdésére, hogy milyen intézkedéseket fontolgatnak, Borbély kifejtette, a kis- és közepes vállalkozások irányába nyitnának. „Javasoltuk egy úgynevezett Kogălniceanu-kártya bevezetését egy– a más országokban már jól működő minta mentén. Ez egy bizonyos összegig lehetőséget adna a kkv-knak, hogy hitelt vegyenek fel. Ezenkívül a bankok adózása is szóba jöhet, amiről uniós szinten szintén szó esik, ugyankkor a bankokat arra is rá kellene venni, hogy bizonyos törlesztési halasztásokat eszközöljenek” – részletezte az elképzeléseket a tárcavezető. Mint ismeretes, Magyarországon az Orbán-kormány most vezeti vissza az előző kormányzati ciklusában már alkalmazott, hasonló célú Széchenyi-kártyát, ott is a kkv-k felé nyitnak, s a banki adót is kilátásba helyezték. Borbély azonban kiemelte, Románia rosszabb helyzetben van, mint Magyarország, mivel bármilyen hasonló intézkedés foganatosításakor az IMF-fel is egyeztetnie kell. „Bulgáriának, Magyarországnak most nincsenek ilyen gondjai, hiszen előbbi nem kötött szerződést a valutaalappal, utóbbinál pedig már lejárt, így velük ellentétben mi most nem csökkenthetünk adókat” – tette hozzá. Mint elmondta, a hitelkártya neve onnan származik, hogy az 1860-as években, amikor Mihail Kogălniceanu volt a miniszterelnök, sikeresen működött egy hasonló konstrukció.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok