Augusztustól szorul a hurok

Mint ismeretes, a megszorításokat tartalmazó, parlamenti felelősségvállalással elfogadott két törvénycsomagot már júniustól alkalmazni kellett volna, azonban a parlamenti procedúra elhúzódása ellehetetlenítette ezt. Vlădescu csütörtöki televíziós nyilatkozatában arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy a közszférában dolgozók fizetését előbb-utóbb növelni lehessen, legalább 100 ezer közalkalmazottat kell elbocsátani.

A pénzügyminiszter emlékeztetett, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) elfogadott szándéknyilatkozat 70 ezres létszámcsökkentést irányoz elő, azaz aszerint 2011-re 1,36 millióról 1,29 millióra kell csökkenteni az alkalmazottak számát. A tárcavezető szerint azonban legalább 100 ezer embernek kell utcára kerülnie, hogy emelni lehessen a megmaradók bérét. A pénzügyminiszter ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni, hogy ezerlejesnél alacsonyabb nyugdíjakat semmiképp nem fogják megadózni, közlése szerint csak az ennél magasabb nyugdíjakra alkalmazzák majd az egészségbiztosítási hozzájárulást.
Vlădescu szerint nincs visszaút, a megszorításokat mielőbb gyakorlatba kell ültetni, ugyanis csak így lehet helyreállítani az ország gazdasági egyensúlyát. „Az utca nyomásától eltekintve Románia egy bizonyos gazdasági helyzetben van, ez a helyzet pedig igen súlyos” – fogalmazott, hozzátéve, csakis a bér- és nyugdíjcsökkentések vezethetik ki Romániát a válságból, az adókat pedig a jelenlegi szinten kívánják tartani.

Nem lesznek egyhamar nagyobb bérek?

A beígértekkel ellentétben azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy január elsejétől a közalkalmazotti bérek nem állnak vissza rögtön a jelenlegi szintre. Csütörtökön Andreea Vass, Emil Boc miniszterelnök tanácsosa úgy nyilatkozott, hogy januártól nőni fognak ugyan a fizetések, de nem érik el még jelenlegi szintjüket, erre fokozatosan kerül majd sor.

A kormány képviselőinek azonban jóval borúlátóbb Lucian Croitoru jegybanki tanácsos, aki szerint a megszorító intézkedéseket 18–24 hónapon át kellene alkalmazni ahhoz, hogy kifejtsék a tőlük várt hatást, s csökkenjen Románia költségvetési hiánya. „Ezeket a folyamatokat gazdasági szemszögből nem lehet rövid időn belül visszafordítani. A béreket és nyugdíjakat nem lehet rögtön visszahozni jelenlegi szintjükre” – vélekedett a szakember.

Indul a költségcsökkentés

Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján is óhatatlanul szóba került a válságmenedzselés, a kormány e téren tett felelősségvállalása. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a különböző állami ügynökségek terén is feltétlenül szükség van a takarékoskodásra, a fölösleges személyzet elbocsátására. „Ez decentralizációhoz is vezetne, amiről Romániában húsz éve csak beszélnek, de senki nem tett semmit ennek érdekében. Most egy RMDSZ-es miniszter, Cseke Attila végre elkezdte az egészségügy decentralizálását, és ez nem véletlen. Ezt folytatni kell” – szögezte le a miniszter, aki arról is beszámolt, hogy az éjjel fél 11-ig tartó szerda esti kormányülésen további adminisztrációs költségcsökkentő intézkedéseket hoztak, de ez sem elég. Ennek keretében – mint azt Emil Boc csütörtökön bejelentette – 50 százalékkal csökkentik például valamennyi közintézmény üzemanyag-fogyasztását. Kormányzati források szerint ugyanakkor szóba került a minisztériumi fizetések egységesítése, azaz a túlzott mértékű bérek csökkentése, ez ügyben azonban a kiszivárgott információk szerint nem született egyezség. A Boc-kabinet arról is határozott, hogy a forradalmárok elmaradt pénzeit nem fizetik ki most, hanem a kifizetéseket átütemezik a 2012–2014-es időszakra.

Gazdaságot élénkítene az RMDSZ

Borbély László csütörtökön azt is bejelentette, hogy az RMDSZ jövő héten gazdaságélénkítő csomagot dolgoz ki, amelyet a jövő hétvégén esedékes SZKT keretében vitatnak meg. A koalíció keretében majd a Román Nemzeti Bank illetékeseivel, gazdasági szakértőkkel is megtárgyalják ezeket az intézkedéseket, amelyek nélkül jövőre a nyugdíjakat és az állami alkalmazottak fizetését nem lehet majd visszavinni az idei szintre. A Krónika kérdésére, hogy milyen intézkedéseket fontolgatnak, Borbély kifejtette, a kis- és közepes vállalkozások irányába nyitnának. „Javasoltuk egy úgynevezett Kogălniceanu-kártya bevezetését egy– a más országokban már jól működő minta mentén. Ez egy bizonyos összegig lehetőséget adna a kkv-knak, hogy hitelt vegyenek fel. Ezenkívül a bankok adózása is szóba jöhet, amiről uniós szinten szintén szó esik, ugyankkor a bankokat arra is rá kellene venni, hogy bizonyos törlesztési halasztásokat eszközöljenek” – részletezte az elképzeléseket a tárcavezető. Mint ismeretes, Magyarországon az Orbán-kormány most vezeti vissza az előző kormányzati ciklusában már alkalmazott, hasonló célú Széchenyi-kártyát, ott is a kkv-k felé nyitnak, s a banki adót is kilátásba helyezték. Borbély azonban kiemelte, Románia rosszabb helyzetben van, mint Magyarország, mivel bármilyen hasonló intézkedés foganatosításakor az IMF-fel is egyeztetnie kell. „Bulgáriának, Magyarországnak most nincsenek ilyen gondjai, hiszen előbbi nem kötött szerződést a valutaalappal, utóbbinál pedig már lejárt, így velük ellentétben mi most nem csökkenthetünk adókat” – tette hozzá. Mint elmondta, a hitelkártya neve onnan származik, hogy az 1860-as években, amikor Mihail Kogălniceanu volt a miniszterelnök, sikeresen működött egy hasonló konstrukció.