Több ezer kkv maradt hoppon. Hiába terveztek az állami támogatással, végül egy vasat sem láttak belőle
Fotó: 123RF
Támogatás helyett csak költségekbe vert az állam számos a kis- és közepes vállalkozást amiatt, hogy a nagy csinnadrattával bejelentett egyik gazdaságélénkítő programjából végül semmi sem lett. Miklós Zoltán a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja most azzal próbálkozik, hogy legalább a pályázat összeállításával járó kiadásokat térítse meg az állam.
2022. március 25., 08:062022. március 25., 08:06
Átverve érzik magukat azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek jelentkeztek egy, a bukaresti kormány által 2020 decemberében kiírt pályázatra, miután a hatóságok utólag semmisnek nyilvánították a kiírást. Mint ismeretes, az akkor még Florin Cîțu által vezetett kabinet 2020-ban jelentette be, hogy három gazdaságélénkítő programot indít a koronavírus-járvány és a korlátozások miatt bajba jutott vállalkozások megsegítésére.
Az európai uniós alapokból finanszírozott, vissza nem térítendő forgótőke-támogatás ellenben népszerűnek bizonyult, az igénylések meghaladták a keretösszeget, már a kiírás első tíz percében több ezren jelentkeztek.
Végül 2020 decemberében kiírták a harmadik programot is, a befektetési támogatásra, ennek keretében 50–200 ezer eurót lehetett igényelni. A bejelentés szerint a program keretösszege 550 millió euró volt, a számítások szerint pedig amennyiben minden nyertes cég a minimális támogatást kapta volna, akkor mintegy 9500-an részesültek volna szubvencióban.
A 2021. januári határidőig 27 736 kis- és közepes vállalkozás pályázott, akik azóta sem kaptak egyetlen euró támogatást sem, és most már valószínűleg nem is fognak. A program eddig soha nem tapasztalt különlegessége volt, hogy
Májusban azonban a kormány egyszerűen semmisnek nyilvánította a kiírást. Claudiu Năsui akkori gazdasági miniszter azzal érvelt, hogy a program nem érte volna el a célját, hiszen a járvány sújtotta cégeket kellett volna segíteni, nem ingatlanvásárlásokat támogatni. Akkor még azt ígérték, a programot újra kiírják, és a korábban pályázó több mint 27 ezer cég automatikusan részt vesz majd ebben. Tavaly decemberben bocsátották közvitára a kiírási útmutatót, azóta viszont semmiféle előrelépés nem történt, és
Válságban minden kormánytámogatás úgy jön a vállalkozói szférának, mint a betegnek az oxigén – értékelt a Krónika megkeresésére Debreczeni László adószakértő, amikor a kormány által elfogadott új, kkv-knak nyújtott támogatásokról kérdeztük.
„A pályázatot 2020 végén meghirdették, a kis- és közepes vállalkozók költekeztek, időt, energiát és pénzt fordítottak arra, hogy benyújtsák a pályázatot, hiszen egyetlen pályázatíró, tanácsadói cég sem dolgozik ingyen, végül a kiírást egész egyszerűen semmisnek nyilvánították” – idézte fel a Krónika megkeresésére Miklós Zoltán. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa rámutatott,
Rámutatott, létezik ugyan egy sürgősségi kormányrendelet, amely a kiírást semmisnek nyilvánítja, ám arról is rendelkezik, hogy a már benyújtott pályázatok automatikusan részt vesznek a versenyben, ha a programot újra meghirdetik. „Ez nem történt meg, és most már tudjuk, hogy nem is fog” – szögezte le Miklós Zoltán. Éppen ezért – tette hozzá – a rendelet bizottsági vitáján azt javasolta, hogy
„Ezek a vállalkozók nem vétettek, a jóérzés is azt diktálja, hogy ha az állam átverte, költségbe verte őket, akkor azt térítse meg” – vallja a parlamenti képviselő. Az ötezer lejes határt a pályázatírói cégek átlagos díjszabása alapján állapította meg, a plafon célja pedig az esetleges visszaélések elkerülése.
A pénzügyi és költségvetési bizottság felvételei szerint a módosító javaslat ellen az akkori gazdasági miniszter, Claudiu Năsui tiltakozott, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa azzal érvelt, nem lehet ellenőrizni, hogy arra a kiírásra költöttek, szerinte ugyanakkor sok vállalkozás amúgy is önerőből állította össze az iratcsomót. Miklós Zoltán viszont rámutatott, a tanácsadói cég akkor kiállított egy számlát, amit a vállalkozó kifizetett, tehát lehet ellenőrizni, hogy költöttek-e erre.
– összegezte Miklós Zoltán. Kifejtette, a javaslatáról a döntést elhalasztották, most abban bízik, azt a következő egy-két hétben sikerül elfogadtatni.
A romániai vállalkozók több mint 34 százaléka elbocsátásokra készül a magas energiaszámlák miatt, 8 százalék pedig be is zárja a cégét – derül ki egy, a romániai kis- és közepes vállalkozások egyesülete (CNIPMMR) által készített felmérésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!