Több ezer kkv maradt hoppon. Hiába terveztek az állami támogatással, végül egy vasat sem láttak belőle
Fotó: 123RF
Támogatás helyett csak költségekbe vert az állam számos a kis- és közepes vállalkozást amiatt, hogy a nagy csinnadrattával bejelentett egyik gazdaságélénkítő programjából végül semmi sem lett. Miklós Zoltán a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja most azzal próbálkozik, hogy legalább a pályázat összeállításával járó kiadásokat térítse meg az állam.
2022. március 25., 08:062022. március 25., 08:06
Átverve érzik magukat azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek jelentkeztek egy, a bukaresti kormány által 2020 decemberében kiírt pályázatra, miután a hatóságok utólag semmisnek nyilvánították a kiírást. Mint ismeretes, az akkor még Florin Cîțu által vezetett kabinet 2020-ban jelentette be, hogy három gazdaságélénkítő programot indít a koronavírus-járvány és a korlátozások miatt bajba jutott vállalkozások megsegítésére.
Az európai uniós alapokból finanszírozott, vissza nem térítendő forgótőke-támogatás ellenben népszerűnek bizonyult, az igénylések meghaladták a keretösszeget, már a kiírás első tíz percében több ezren jelentkeztek.
Végül 2020 decemberében kiírták a harmadik programot is, a befektetési támogatásra, ennek keretében 50–200 ezer eurót lehetett igényelni. A bejelentés szerint a program keretösszege 550 millió euró volt, a számítások szerint pedig amennyiben minden nyertes cég a minimális támogatást kapta volna, akkor mintegy 9500-an részesültek volna szubvencióban.
A 2021. januári határidőig 27 736 kis- és közepes vállalkozás pályázott, akik azóta sem kaptak egyetlen euró támogatást sem, és most már valószínűleg nem is fognak. A program eddig soha nem tapasztalt különlegessége volt, hogy
Májusban azonban a kormány egyszerűen semmisnek nyilvánította a kiírást. Claudiu Năsui akkori gazdasági miniszter azzal érvelt, hogy a program nem érte volna el a célját, hiszen a járvány sújtotta cégeket kellett volna segíteni, nem ingatlanvásárlásokat támogatni. Akkor még azt ígérték, a programot újra kiírják, és a korábban pályázó több mint 27 ezer cég automatikusan részt vesz majd ebben. Tavaly decemberben bocsátották közvitára a kiírási útmutatót, azóta viszont semmiféle előrelépés nem történt, és
Válságban minden kormánytámogatás úgy jön a vállalkozói szférának, mint a betegnek az oxigén – értékelt a Krónika megkeresésére Debreczeni László adószakértő, amikor a kormány által elfogadott új, kkv-knak nyújtott támogatásokról kérdeztük.
„A pályázatot 2020 végén meghirdették, a kis- és közepes vállalkozók költekeztek, időt, energiát és pénzt fordítottak arra, hogy benyújtsák a pályázatot, hiszen egyetlen pályázatíró, tanácsadói cég sem dolgozik ingyen, végül a kiírást egész egyszerűen semmisnek nyilvánították” – idézte fel a Krónika megkeresésére Miklós Zoltán. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa rámutatott,
Rámutatott, létezik ugyan egy sürgősségi kormányrendelet, amely a kiírást semmisnek nyilvánítja, ám arról is rendelkezik, hogy a már benyújtott pályázatok automatikusan részt vesznek a versenyben, ha a programot újra meghirdetik. „Ez nem történt meg, és most már tudjuk, hogy nem is fog” – szögezte le Miklós Zoltán. Éppen ezért – tette hozzá – a rendelet bizottsági vitáján azt javasolta, hogy
„Ezek a vállalkozók nem vétettek, a jóérzés is azt diktálja, hogy ha az állam átverte, költségbe verte őket, akkor azt térítse meg” – vallja a parlamenti képviselő. Az ötezer lejes határt a pályázatírói cégek átlagos díjszabása alapján állapította meg, a plafon célja pedig az esetleges visszaélések elkerülése.
A pénzügyi és költségvetési bizottság felvételei szerint a módosító javaslat ellen az akkori gazdasági miniszter, Claudiu Năsui tiltakozott, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa azzal érvelt, nem lehet ellenőrizni, hogy arra a kiírásra költöttek, szerinte ugyanakkor sok vállalkozás amúgy is önerőből állította össze az iratcsomót. Miklós Zoltán viszont rámutatott, a tanácsadói cég akkor kiállított egy számlát, amit a vállalkozó kifizetett, tehát lehet ellenőrizni, hogy költöttek-e erre.
– összegezte Miklós Zoltán. Kifejtette, a javaslatáról a döntést elhalasztották, most abban bízik, azt a következő egy-két hétben sikerül elfogadtatni.
A romániai vállalkozók több mint 34 százaléka elbocsátásokra készül a magas energiaszámlák miatt, 8 százalék pedig be is zárja a cégét – derül ki egy, a romániai kis- és közepes vállalkozások egyesülete (CNIPMMR) által készített felmérésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!