Több ezer kkv maradt hoppon. Hiába terveztek az állami támogatással, végül egy vasat sem láttak belőle
Fotó: 123RF
Támogatás helyett csak költségekbe vert az állam számos a kis- és közepes vállalkozást amiatt, hogy a nagy csinnadrattával bejelentett egyik gazdaságélénkítő programjából végül semmi sem lett. Miklós Zoltán a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja most azzal próbálkozik, hogy legalább a pályázat összeállításával járó kiadásokat térítse meg az állam.
2022. március 25., 08:062022. március 25., 08:06
Átverve érzik magukat azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek jelentkeztek egy, a bukaresti kormány által 2020 decemberében kiírt pályázatra, miután a hatóságok utólag semmisnek nyilvánították a kiírást. Mint ismeretes, az akkor még Florin Cîțu által vezetett kabinet 2020-ban jelentette be, hogy három gazdaságélénkítő programot indít a koronavírus-járvány és a korlátozások miatt bajba jutott vállalkozások megsegítésére.
Az európai uniós alapokból finanszírozott, vissza nem térítendő forgótőke-támogatás ellenben népszerűnek bizonyult, az igénylések meghaladták a keretösszeget, már a kiírás első tíz percében több ezren jelentkeztek.
Végül 2020 decemberében kiírták a harmadik programot is, a befektetési támogatásra, ennek keretében 50–200 ezer eurót lehetett igényelni. A bejelentés szerint a program keretösszege 550 millió euró volt, a számítások szerint pedig amennyiben minden nyertes cég a minimális támogatást kapta volna, akkor mintegy 9500-an részesültek volna szubvencióban.
A 2021. januári határidőig 27 736 kis- és közepes vállalkozás pályázott, akik azóta sem kaptak egyetlen euró támogatást sem, és most már valószínűleg nem is fognak. A program eddig soha nem tapasztalt különlegessége volt, hogy
Májusban azonban a kormány egyszerűen semmisnek nyilvánította a kiírást. Claudiu Năsui akkori gazdasági miniszter azzal érvelt, hogy a program nem érte volna el a célját, hiszen a járvány sújtotta cégeket kellett volna segíteni, nem ingatlanvásárlásokat támogatni. Akkor még azt ígérték, a programot újra kiírják, és a korábban pályázó több mint 27 ezer cég automatikusan részt vesz majd ebben. Tavaly decemberben bocsátották közvitára a kiírási útmutatót, azóta viszont semmiféle előrelépés nem történt, és
Válságban minden kormánytámogatás úgy jön a vállalkozói szférának, mint a betegnek az oxigén – értékelt a Krónika megkeresésére Debreczeni László adószakértő, amikor a kormány által elfogadott új, kkv-knak nyújtott támogatásokról kérdeztük.
„A pályázatot 2020 végén meghirdették, a kis- és közepes vállalkozók költekeztek, időt, energiát és pénzt fordítottak arra, hogy benyújtsák a pályázatot, hiszen egyetlen pályázatíró, tanácsadói cég sem dolgozik ingyen, végül a kiírást egész egyszerűen semmisnek nyilvánították” – idézte fel a Krónika megkeresésére Miklós Zoltán. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa rámutatott,
Rámutatott, létezik ugyan egy sürgősségi kormányrendelet, amely a kiírást semmisnek nyilvánítja, ám arról is rendelkezik, hogy a már benyújtott pályázatok automatikusan részt vesznek a versenyben, ha a programot újra meghirdetik. „Ez nem történt meg, és most már tudjuk, hogy nem is fog” – szögezte le Miklós Zoltán. Éppen ezért – tette hozzá – a rendelet bizottsági vitáján azt javasolta, hogy
„Ezek a vállalkozók nem vétettek, a jóérzés is azt diktálja, hogy ha az állam átverte, költségbe verte őket, akkor azt térítse meg” – vallja a parlamenti képviselő. Az ötezer lejes határt a pályázatírói cégek átlagos díjszabása alapján állapította meg, a plafon célja pedig az esetleges visszaélések elkerülése.
A pénzügyi és költségvetési bizottság felvételei szerint a módosító javaslat ellen az akkori gazdasági miniszter, Claudiu Năsui tiltakozott, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa azzal érvelt, nem lehet ellenőrizni, hogy arra a kiírásra költöttek, szerinte ugyanakkor sok vállalkozás amúgy is önerőből állította össze az iratcsomót. Miklós Zoltán viszont rámutatott, a tanácsadói cég akkor kiállított egy számlát, amit a vállalkozó kifizetett, tehát lehet ellenőrizni, hogy költöttek-e erre.
– összegezte Miklós Zoltán. Kifejtette, a javaslatáról a döntést elhalasztották, most abban bízik, azt a következő egy-két hétben sikerül elfogadtatni.
A romániai vállalkozók több mint 34 százaléka elbocsátásokra készül a magas energiaszámlák miatt, 8 százalék pedig be is zárja a cégét – derül ki egy, a romániai kis- és közepes vállalkozások egyesülete (CNIPMMR) által készített felmérésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!