A cégek is megsínylik az energiapiaci árrobbanást
Fotó: Jakab Mónika
A romániai vállalkozók több mint 34 százaléka elbocsátásokra készül a magas energiaszámlák miatt, 8 százalék pedig be is zárja a cégét – derül ki egy, a romániai kis- és közepes vállalkozások egyesülete (CNIPMMR) által készített felmérésből.
2022. február 15., 13:062022. február 15., 13:06
A közvélemény-kutatás során megkérdezett vállalkozók fele mondta azt, hogy 50 százalékkal nagyobb villanyszámlát kapott, harmaduk esetében a számla értéke a korábbi kétszeresére ugrott, és 15 százalékuknak 200 százalékkal többet kell fizetniük, mint az árrobbanás előtt. A cégvezetők mindössze 0,41 százaléka válaszolta azt, hogy nem nőtt a számla értéke.
Ami pedig a gázszámlákat illeti, 37 százalék számolt be 50 százalékos, 29 százalék 100 százalékos és csaknem 20 százalék 200 százalékos növekedésről. 5,4 százalék mondta azt, hogy nem kell mélyebben a zsebébe nyúlnia, mint korábban.
„Arra a kérdésre, milyen intézkedéseket terveznek, 76 százalék válaszolta azt, hogy csökkenti vagy elhalasztja a tervezett beruházásokat, aminek óriási hatása lesz a társadalomra és a gazdaságra, mivel a versenyképesség elvesztését jelenti. 50 százalék azt mondta, hogy csökkenti a cég tevékenységét, 38 százalék elhalasztja a digitalizációs programok megvásárlását, harmaduk számára pedig ez az időszak elbocsátásokkal fog járni. 8 százalék közölte, bezárja a vállalkozást.
– ismertette a szomorú helyzetet Florin Jianu, a szakmai szövetség elnöke.
Az energiaszolgáltatók lezárták a számlák újraszámolását, újabb hibákra nem kell számítani – jelentette ki csütörtökön Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
A megkérdezett vállalkozók 17 százaléka 30 százalékot meghaladó, 42 százalék 10 és 30 százalék közötti, 19 százalék pedig 10 százalék alatti áremelésre készül. 20 százalék válaszolta azt, hogy nem drágított és nem is készül áremelésre az elkövetkező időszakban.
Két év járvány után a lakosság nem bírja el a drágításokat, egy millió ember volt kényszerszabadságon a pandémia miatt, a lakosság leszegényedett, a gazdaság meggyengült. Azonosítanunk kell, hova mennek ezek a pénzösszegek, amelyeket a számlákra kifizetünk, és azokra a vállalatokra, amelyek hasznot húznak vagy spekulálnak, 90 százalékos adót kell kiróni” – szögezte le Jianu.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) az eddigi 50.000 lej helyett ezentúl 200.000 lejig terjedő bírságot szabhat ki az árkorlátozásról és a drágulás kompenzálásáról szóló rendelet előírásait figyelmen kívül hagyó szolgáltatókra.
A vállalkozói szövetség elnöke azt javasolja, hogy egyes kkv-k is kerülhessenek be a sérülékeny fogyasztók sorába.
A szakmai szövetség egy IMM Prosumer program indítását javasolja a kormánynak, amely 400 kilowattos kapacitásúnál kisebb berendezések beszerzését támogatná.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!