2009. április 03., 09:222009. április 03., 09:22
Zsombori Vilmos, az atomenergia-hivatal Maros, Hargita és Kovászna megyéért felelős vezetője szerint azonban még korántsem lehet biztos helyszínekről beszélni. „A Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság még nem kapta meg a hivatalos dokumentációt a helyszíneket illetően, ezért még semmit nem lehet biztosra venni” – szögezte le a Krónika megkeresésére Zsombori.
Kifejtette, nagyon komoly előtanulmányok szükségesek egy atomerőmű helyszínének a kiválasztásához, jelenleg ez a munka folyik. Mint mondta, nagyon sok szempontot figyelembe kell venni, hisz nagyon kockázatos tevékenységről van szó. Zsombori szerint alaposan meg kell vizsgálni egyebek mellett a terület geológiai feltételeit, egy atomerőműhöz ugyanis nagyon stabil kőzetekre van szükség minden veszély elkerülése érdekében.
Kérdésünkre, hogy mennyire biztonságos az erdélyi lakosságra nézve egy atomerőmű megépítése, Zsombori úgy nyilatkozott, egy újabb Csernobil teljes mértékben kizárható. „A bécsi székhelyű atomenergiai ügynökség szakembereinek is ellenőrizniük kell a létesítményt. Az Európai Unió tagállamaiban 150 atomreaktor működik, s nem voltak gondok. Ez pedig azzal magyarázható, hogy annyira szigorú a feltételrendszer, hogy gyakorlatilag nem lehetnek problémák” – szögezte le a szakember.
Az ország területén jelenleg egyetlen atomerőmű működik, a cernavodai, amelyet még Ceauşescu idején kezdtek építeni. Első reaktorát 1996-ban helyezték üzembe, a másodikat 2007 őszén. 2015-ig további két reaktor megépítését tervezik. Az atomerőmű jelenleg az ország energiaigényének 17 százalékát fedezi, a két második reaktor átadásával pedig ez az érték elérné a 40 százalékot. Zsombori szerint azért szükségesek az atomerőművek, mivel ezáltal függetlenebbé válik az ország az energetikai nagyhatalmaktól, ami nem elhanyagolható szempont.
Egészen másképp látják azonban az atomreaktor építését a zöld szervezetek. „Nem bízunk a tervekben. Több mint valószínű, hogy a zöld szervezetek komoly tiltakozó megmozdulásokat fognak szervezni, hogy elejét vegyék az atomerőmű megépítésének” – nyilatkozta a Krónikának Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Szerinte igen nagy kockázattal jár egy atomerőmű működtetése.
„Jelenleg a környezetvédők megítélésében kétféle álláspont létezik. Az egyik szerint az atomenergia használata az egyik legkörnyezetkímélőbb megoldásnak minősül. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lakosságra nézve számos kockázattal jár, egy esetleges baleset nagyon komoly következményekkel járhat, a zöldek ezért is nem támogatják a hasonló létesítmények megépítését” – részletezte Kovács Zoltán Csongor. Hozzátette: kolozsváriként nem szívesen látna maga mellett egy atomerőművet, „bármennyire biztonságosnak tartják is azt a szakemberek”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok