Átmeneti intézkedések

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök szerint az elmúlt időben kialakult magyarországi helyzetben négy intézkedést kell meghozni: 2009-ben a közszférában nem jár a 13. havi bér, és a jelenlegi szinten kell tartani a béreket, a 13. havi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 62 éves kort betöltőknek jut majd, és ennek összege nem lehet 80 ezer forintnál magasabb jövőre. A miniszterelnök a parlamenti pártokkal kezdeményezett egyeztetésen azt mondta: a legrosszabb esetre kell felkészülni, vagyis egy recesszióval küszködő európai környezetre, amelyben az ország GDP-je jövőre egy százalékkal visszaesik, a hiánycélt pedig 2,6 százalékra csökkentik. Hangsúlyozta: mindezek következtében csökkenteni kell az állami kiadásokat is: arra utasítja az állami vagyonkezelőt, hogy tíz százalékkal csökkentsék az állami vállalatok igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíját, valamint állami vállalatok vezetői ne kapjanak jutalmat, prémiumot, 13. havi juttatást.

Gyurcsány Ferenc azt kérte a parlamenti pártoktól, kössenek stabilizációs és növekedési megállapodást. A magyar kormányfő szerint – ha a parlamenti pártok erről meg tudnak állapodni – a kormány kész arra, hogy már 2009-ben csökkentse a munkabérre rakódó terheket. Mint tájékoztatott, a kormány ennek forrását az adórendszeren belüli átterhelésben találja majd meg. Hozzátette: egyetértenek azzal, hogy létrejöjjön egy stabilizációs és adóreformalap, valamint hogy közösen döntsenek már most az adórendszer átláthatóbbá és egyszerűbbé tételéről.

Gyurcsány szorgalmazta azt is, hogy legyen mielőbb megállapodás a pártfinanszírozási törvényről. Hangsúlyozta: arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy a korrupció legyőzése érdekében a lehető legbrutálisabb eszközök alkalmazására tegyen javaslatot. Kitért arra: javasolja, hozzanak létre egy ezermilliárdos növekedési alapot annak érdekében, hogy csökkentsék a vállalkozások működési kockázatait, a recesszió hatásait, segítsék a növekedést és a munkahelyek megőrzését.

Nem az IMF kéri az intézkedéseket

A kormányfő kiemelte: az IMF nem kér Magyarországtól intézkedéseket, a kormány készít egy tervet, hogy mit vállal. A források értéke jelentős, arányos a várakozásokkal, amiket a piacon látunk – fogalmazott, de nem mondta meg a konkrét összeget, amely a megállapodásban szerepel majd. Elmondta, hogy nyilvános lesz az IMF-megállapodás. Gyurcsány hangsúlyozta: a valutaalap mindössze két ésszerű dolgot kért. Egyrészt azt, hogy csak annyi kiadást vállaljon az ország, amire pesszimista forgatókönyv esetén is biztosan van pénz. Másrészt ne vállaljon olyan kötelezettséget, amellyel a költségvetés bevételeit csökkentené. A megállapodás nem növeli Magyarország hitelterheit – szögezte le a kormányfő.

Veres János pénzügyminiszter a frakciók képviselői által feltett kérdésekre válaszolva azt mondta: az IMF előtt elsőként az Unióhoz, valamint az Európai Központi Bankhoz fordultak, de ennek a helyzetnek a kezelésére az EU-ban nincs gyakorlat, sem forrás. A kormány azt tervezi, hogy átfogó módosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a javasolt intézkedésekről, de nyitott arra, hogy ebbe más pártok indítványait is beépítse – közölte a miniszterelnök a keddi ötpárti egyeztetésen.

A Fidesz lemondásra szólította fel Gyurcsányt

Az MSZP és az SZDSZ támogatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök stabilizációs és növekedési javaslatait, valamint a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodást a keddi ötpárti tárgyaláson, míg a Fidesz lemondásra szólította fel Gyurcsány Ferencet, és a KDNP-hez hasonlóan aggályosnak tartotta az IMF-től kért támogatást, amivel kapcsolatban az MDF-nek is voltak kérdései. A Fidesz nevében felszólaló Kósa Lajos azt mondta: a Fidesz kész arra, hogy az ország megmentése érdekében együttműködjék, de ennek megvan a megfelelő rendje, nem lehet megkerülni a parlamentet. Hangsúlyozta: válságkezelő kormányra van szükség és arra, hogy a miniszterelnök visszaadja mandátumát, mert „annak az esélye szinte zéró, hogy Gyurcsány Ferenccel kilábal az ország a válságból”. A Fidesz és a KDNP is úgy véli: egyetértenek azzal, hogy Magyarország az Európai Központi Bankhoz fordult, de nem helyeslik a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulást.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az IMF készenléti hitelének hátteréről több információt kellene kapniuk a pártoknak. Az IMF-megállapodással kapcsolatban vannak megválaszolatlan kérdések, például nem tudni, mik a valutaalap követelései, mondta a pártelnök. Azt kérdezte, keresett-e a kormány más lehetőségeket, és tudni szeretné, mibe kerül ez a megállapodás az országnak rövid, közép- és hosszú távon.

Hírösszefoglaló

10 milliárd dollár érkezhet az IMF-től

Magyarország 10 milliárd dolláros (8 milliárd eurós) kölcsönre számíthat attól a konzorciumtól, amely feltehetően a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), az Európai Uniót és más multilaterális intézményeket foglalna magában – állította tegnap az IMF francia vezérigazgatójára, Dominique Strauss-Kahnra hivatkozva a Les Échos című párizsi gazdasági napilap. Az IMF a pénzügyi válság kezdete óta hat országgal; Grúziával (477 millió dollár), Ukrajnával (16,5 milliárd dollár), Izlanddal (2,1 milliárd dollár), Fehéroroszországgal (2 milliárd dollár), Pakisztánnal (10–14 milliárd dollár) és Magyarországgal (10 milliárd dollár) kezdett tárgyalásokba hitelfolyósításról. A lap értékelése szerint közülük „Budapest elkötelezte magát, hogy helyreállítja a bizalmat, miután a bankpánik elején a tőke menekülni kezdett az országból”. Különösen drasztikus költségvetési megszorításokra lehet Magyarországon számítani a szociális kiadások teljes átalakításával – idézi a Les Échos a Citigroup budapesti elemzőjét, Gárgyán Esztert. A várható intézkedések mindenesetre meggyőzték az IMF vezetőit, akik úgy ítélték meg, hogy a Magyarország által előirányzott célkitűzések indokolják, hogy az ország „kivételes mértékben” férjen hozzá a valutaalap forrásaihoz – hangsúlyozza a Les Échos.

EB-pénzek Magyarországnak

Pénzügyi támogatási programot készít elő az Európai Bizottság is Magyarország számára – jelentette be a testület szóvivője tegnap Brüsszelben. Amelia Torres jelezte, hogy a részleteket várhatóan hamarosan bejelentik. Nem tudta megmondani, pontosan mikor válhat ismeretessé a terv. A támogatási csomaggal elvben egyetértenek az Unió tagországai – tette hozzá. Torres emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság korábban már üdvözölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) készségét arra, hogy szükség esetén segítsen Magyarországnak. A valutaalap állásfoglalása jótékonyan hat a bizalomra és a stabilitásra, és alátámasztja az eddigi kiigazítási gazdaságpolitikát – vélte a testület.

Brüsszel jelezte azt is: figyel arra, hogy az IMF-segítséghez kapcsolódó esetleges feltételek összhangban legyenek az uniós gazdaságpolitikai ajánlásokkal, és azzal kölcsönösen erősítsék egymást. Torres most nem közölte, hogy a tervezett segítség része-e a valutaalaptól várt támogatásnak, amelyről vasárnap bejelentették, hogy uniós hozzájárulással készül. A szóvivő azt is elmondta, hogy az EU-támogatás várhatóan nem az uniós költségvetésből származik majd, hanem a bizottság pénzpiaci műveletekkel teremti elő.

Párhuzam Románia és Magyarország között

Románia és Magyarország gazdasági helyzetét állítja párhuzamba tegnapi lapszámában a Ziarul Financiar című gazdasági-pénzügyi napilap, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy a Magyarországra jellemző nagyobb mértékű eladósodás vagy Románia eddigi óvatosabb költekezése a helyes út.             Hétfőn Traian Băsescu államfő beszélt a két országról. A romániai pedagógusok 50 százalékos béremelése kapcsán Băsescu annak a véleményének adott hangot, hogy Romániában ez az intézkedés nem okozhat olyan komoly gazdasági nehézségeket, mint Magyarországon. Az államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország gazdasági gondjait nem a közalkalmazottak bérének a megemelése okozta, hanem az, hogy korábban túl sok hitelt vett fel autópálya-építésre. A lap adatai szerint Románia közadóssága 2007-ben a hazai bruttó össztermék mindössze 20 százalékát tette ki, míg Magyarországon ugyanez az érték 67 százalék körül mozgott. E különbségek miatt – állapítja meg a lap újságírója – a 9,9 millió fős lakosságot számláló Magyarországon több mint ezer kilométer autópálya épült, míg a 22,2 millió embernek otthont adó Romániában csak 263 kilométer autósztráda létezik. Florin Pogonaru, a romániai üzletemberek egyesületének (AOAR) elnöke úgy véli, hogy Romániának nagy szüksége van hitelekre a beruházások ösztönzése érdekében. Az üzletember szerint ráadásul Bukarestnek kérnie kellene az Európai Bizottságtól, hogy a megengedett 3 százalékos költségvetési hiányhoz képest legalább 4 százalékos hiányt engedélyezzen, aminek a felét beruházásokra fordítsa. Pogonaru szerint Romániában az is gondot okoz, hogy a létező forrásokat sokszor nem az infrastruktúra fejlesztésére költik. Az AOAR elnöke úgy látja, hogy a magyarok ugyan „a közkiadások bajnokai”, de nehéz gazdasági helyzetük ellenére legalább rendelkeznek minőségi infrastruktúrával. A lap emlékeztet, hogy a Daimler autógyártó azért választotta nemrég Románia helyett Magyarországot új gyárának helyszínéül, mert az előbbiben kevés az autópálya.