„Világszerte bonyolult rendszerek működnek jól, nem ártana azokat górcső alá venni”
Fotó: Pixabay.com
Egyelőre nem tudni, mikor lesz kedvezményes diákhitel Romániában. Szeptember elején ugyan lezárult az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság Fektess a tanulásba! (Investește în tine) kormányprogramja alkalmazási módszertanának közvitája, ám a dokumentum továbbra is várat magára.
2018. szeptember 14., 16:402018. szeptember 14., 16:40
Pedig a 2018/50-es sürgősségi kormányrendelet már júniusban megjelent, a módszertan nélkül azonban alkalmazhatatlan, a bankok sem tudják, mire számíthatnak, bár a lebonyolítást rájuk bíznák. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint a szándék vitathatatlanul jó, ám a program sikere az alkalmazáson áll vagy bukik. Amint arról korábban írtunk,
A 16 és 26 év közöttiek legtöbb 40 ezer lejes hitelt vehetnek fel, a 26 és 55 év közöttiek legtöbb 35 ezer lejes kölcsönt kaphatnak. A pénzt a tanulási, művelődési, sporttevékenységeikhez kapcsolódó költségeikre, egészségügyi kiadásaikra, de lakásvásárlásra és felújításra is fordíthatják. A kamatokat és a banki jutalékokat az állam fedezi, a hitel igényléséhez nincs szükség állandó jövedelemre, ám adóstársra (codebitor) igen. A hitel értékének 80 százalékát a Kis- és Középvállalkozások Országos Garanciaalapja (FNGCIMM) és a Román Ellenbiztosítási Alap (FRC) szavatolja.
hiszen a kormány erre az évre 600 millió lejes keretet szabott meg az állami garanciára, és 5 millió lejt a kamat- és jutaléktámogatásra.
Ebben a formában a javasolt rendszer nem a világon alkalmazott „fő csapásvonal” irányát követi – szögezte le érdeklődésünkre Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Mint hangsúlyozta, az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Nyugat-Európában, de Magyarországon is nagy múltja van a diákhitelek odaítélésének, ám ezzel az erre szakosodott diákhitel-intézetek foglalkoznak.
„Romániában ezt a bankszektorra bíznák, ám nem valószínű, hogy ez a bankoknak való feladat” – szögezte le a pénzügyi szakértő.
Diósi László hangsúlyozta, ha megjelenik a módszertan, megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy részt vesznek-e a programban. Rámutatott, első olvasatra a kormányrendeletből hiányzik a minőség szavatolására való törekvés.
„A diákhiteleket világszerte arra használják, hogy segítsék a kormány stratégiáit, nem támogatnak egyformán mindenkit, leszögezik, hogy milyen szakmákat, mesterségeket tartanak fontosnak, melyik oktatási intézmények diákjai kaphatnak ilyen jellegű állami támogatást. Sok országban azt is megvizsgálják, a tanulmányai elvégzése után hol helyezkedik el a kedvezményezett, például ha külföldre megy, vissza kell fizetnie az állam által finanszírozott kamat összegét is. Sok múlik tehát az alkalmazási módszertanon” – összegzett Diósi László.
A meglevő problémák felületi kezelése ez a rendelet a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (Makosz) elnöke, Bukur Tamás szerint. Mint diákszervezeti elnök azt tapasztalta, hogy sokan az anyagi nehézségek miatt nem tudják folytatni a tanulmányaikat, de erre az lenne a megoldás, ha a tanulmányi eredményekhez kötött szociális ösztöndíjak összegét legalább a minimálbér szintjére emelné a kormány, hogy egy fiatal valóban meg tudjon élni ebből a támogatásból. „Romániában nagyon alacsony szinten van a pénzügyi kultúra, sokan fel sem fogják, mit jelent a hitel, hogy azt majd vissza kell fizetni, és nem szerencsés, ha egy fiatal már eladósodottan kezdi az életet, különösen, ha nem is érti pontosan, mekkora felelősséggel jár egy ilyen hitel törlesztése” – szögezte le Bukur Tamás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!