Plafont szabna a gyógyszerek árának egy törvénytervezet
Fotó: Thomas Campean
Plafont szabna a gyógyszerek és az alapvető élelmiszerek árának a bukaresti szenátus által elfogadott törvénytervezet a szükségállapot idejére és az azt követő időszakra. A kormány ellenzi az intézkedést, a pénzügyminiszter szerint ugyanis hiányba torkollhat. A Versenytanács vizsgálja a kereslet megugrása nyomán tapasztalt drágításokat.
2020. április 01., 20:052020. április 01., 20:05
Miközben a kormány hevesen ellenzi, a román szenátus első megkeresett kamaraként elfogadta azt a törvénytervezetet, amely felső határt szab a gyógyszerek és az alapvető élelmiszerek árának. A kezdeményezést a szenátus keddi ülésén 79 szenátor támogatta, 39 ellene szavazott, 12 törvényhozó tartózkodott.
„A gyógyszerek, egészségügyi anyagok, orvostechnikai eszközök esetében a termelő legtöbb 10 százalékos árréssel dolgozhat az előállítási árhoz képest, az elosztási lánc pedig szintén legtöbb 10 százalékos árrést alkalmazhat a termelői ár függvényében” – idézte az Agerpres hírügynökség a tervezetet. Az élelmiszerek esetében is hasonló módon kell az árat képezni. A jogszabályt megsértőkre kiszabható bírság 5 millió lejről indul, de nem haladhatja meg a cég üzleti forgalmának 4 százalékát. A törvény a szükségállapot teljes időtartama alatt és az azt követő 30 napban érvényes. A tervezet esetében a képviselőház hoz végleges döntést.
Florin Cîţu pénzügyminiszter és Adrian Oros mezőgazdasági miniszter azonban hallani sem akar az árplafonról. Cîţu a Realitatea Plus hírcsatornának nyilatkozva drasztikusan fogalmazott:
Jelezte egyúttal, hogy vizsgálatot kért bizonyos árak alakulását illetően. „Igen, nőttek az árak. Érzékelem akkor is, amikor fizetjük a számlákat az Unifarmnak, vagy fizetünk a külföldről érkező maszkokért és védőfelszerelésekért. Ott is emelkedtek az árak” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Hozzátette: igyekeznek minél rövidebb láncon keresztül hozzájutni a szükséges termékekhez. „Gondolhatják, hogy liberálisként elvből nem akarok beleszólni az árak mesterséges alakításába” – mondta Cîţu. Kiemelte:
„Meg kell vizsgálnunk a helyzetet. És akárcsak a közművek esetében, mielőtt döntést hoznék, látni akarom a Versenytanács jelentését is” – szögezte le a pénzügyi tárca vezetője, aki arra vár, hogy a szakhatóság állapítsa meg: kartellezés húzódik az árak alakulása mögött, vagy pusztán megnőtt a külföldről behozott termékek ára.
Adrian Oros szerint sem tesz jót, ha az állam beleszól az árak alakulásába. Meglátása szerint a kereslet megugrásakor valóban növekedésnek indult bizonyos termékek ára, a hazai áruk esetében viszont ez azóta visszaállt a normális kerékvágásba.
– nyilatkozta a mezőgazdasági tárca vezetője a hétvégén a Digi 24 hírtelevíziónak.
Amint arról beszámoltunk, Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke szintén a Digi 24-nek nyilatkozva azt mondta, az élelmiszerek ára nem nőtt számottevő mértékben, inkább az olyan egészségügyi és orvosi termékek esetében beszélhetünk nagyobb mértékű drágulásról, mint a védőfelszerelések, fertőtlenítőszerek, maszkok. Leszögezte ugyanakkor, hogy jelenleg vizsgálat zajlik olyan vállalkozások ellen, amelyek indokolatlanul emelték meg az ilyen felszerelések és orvosi termékek árát. „Nagyon nagy bírság róható ki, az eladások 10 százaléka. Tartós vizsgálatokról van szó, és megpróbálunk már most intézkedéseket foganatosítani” – ígérte a versenyhivatal elnöke.
A koronavírus-járvány miatt a román gyógyszeriparban tevékenykedő vállalatok árbevétele az idén várhatóan kétszer gyorsabban fog nőni, mint egy évvel korábban, és eléri a rekordnak számító 68 milliárd lejt (14 milliárd euró) – közölte kedden a KeysFin tanácsadó cég.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!