2011. február 02., 10:022011. február 02., 10:02
A minisztérium később közleményben fűzte hozzá, hogy a kabinet még hivatalosan nem tárgyalt erről a témáról, az energia árának liberalizálását az IMF vetette fel a tegnapi tárgyalásokon. Mint rámutatnak, az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) a közeljövőben elemzést készít az IMF javaslatáról, ezt bemutatja majd a kormánynak, amely megvizsgálja, alkalmazható-e az árliberalizáció, vagy sem. Ugyanakkor a közlemény arra is kitér, hogy a javaslat csak az ipari fogyasztókra vonatkozik, a lakossági árat, illetve a közérdekű intézmények díjszabását nem liberalizálják.
Csak ütemterv szerint, fokozatosan lehet liberalizálni az energiapiac árait, hiszen katasztrofális következményekkel járna, ha ez egyik napról a másikra bekövetkezne – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az energiaár-szabályozó hatóság vezérigazgatója. A szakember szerint előbb hatástanulmányt kell készíteni, amelynek nemcsak az energetikai piac alakulását, hanem a liberalizálás szociális vetületeit is figyelembe kell vennie, s csupán a teljes kép ismeretében lehet kidolgozni a liberalizálás ütemtervét.
A vezérigazgató is úgy látja, hogy első lépésben az ipari árat lehet liberalizálni, s csak később a háztartási fogyasztói díjszabást. „Az energiapiac liberalizálása egyértelműen áremelkedéssel jár, elsősorban az országban megtermelt gáz ára fog növekedni, hogy elérje az importgáz árát. Kevés a valószínűsége annak, hogy a külföldről behozott gáz ára csökken, hogy egységes legyen a díjszabás” – részletezte Nagy-Bege Zoltán. A vezérigazgató szerint az energiapiac liberalizálásának meg kell szüntetnie a szabályozott termelői árakat, s mindegyik termelőnek ki kell dolgoznia a saját stratégiáját. „Két lehetőségük van: vagy olyan árakat szabnak meg, hogy versenyképesek maradjanak, s egy időben fedezni tudják a költségeiket, vagy eltűnnek a piacról” – fogalmazott Nagy-Bege.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy az energiapiac liberalizálásának ötlete nem újdonság, Románia már az EU-s csatlakozási szerződésben vállalta, majd az Európai Bizottság felkérésére a kormány tavaly jóvá is hagyta egy tanulmány elkészítését az energiapiac liberalizálásának várható következményeiről. Az energiaár-szabályozó hatóság tavalyi költségvetésében benne volt a tanulmányra szánt összeg, de a pénzt év közben visszavették. Nagy-Bege Zoltán abban bízik, hogy idén elkészül a hatástanulmány. Eközben a hírügynökségek megkeresésére a két legnagyobb földgáztermelő, a Petrom, illetve a Romgaz illetékesei nem kívánták kommentálni az árliberalizálási javaslatot.
A tegnapi kormány–IMF tárgyalásokon szó esett a veszteségesen működő állami vállalatok sorsáról is, az azoknak nyújtott állami támogatások mértékéről. Az országos adóhatóság ugyanis tegnap tette közzé a legnagyobb adós állami vállalatok listáját, amely szerint a Román Vasúttársaság (CFR) tartozik legtöbb pénzzel az állami költségvetésnek. A CFR adóssága meghaladja az 1,725 milliárd lejt (több mint 400 millió euró), az országos kőszéntársaság (CNH) pedig 1,467 milliárd lejjel (350 millió euró) tartozik. Az IMF a menthetetlenül veszteséges társaságok egy részének felszámolását, mások eredményességének javítását szorgalmazza.
Amint arról beszámoltunk, az IMF küldöttsége a Romániával 2009-ben megkötött, csaknem 20 milliárd értékű hitelmegállapodás soron következő felülvizsgálata céljából tartózkodik Bukarestben. A felek várhatóan a héten véglegesítik a szándéklevelet, amely tartalmazni fogja az IMF-fel szemben vállalt újabb kötelezettségeket, amelyek a következő hitelrészlet lehívásához szükségesek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok