2011. február 02., 10:022011. február 02., 10:02
A minisztérium később közleményben fűzte hozzá, hogy a kabinet még hivatalosan nem tárgyalt erről a témáról, az energia árának liberalizálását az IMF vetette fel a tegnapi tárgyalásokon. Mint rámutatnak, az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) a közeljövőben elemzést készít az IMF javaslatáról, ezt bemutatja majd a kormánynak, amely megvizsgálja, alkalmazható-e az árliberalizáció, vagy sem. Ugyanakkor a közlemény arra is kitér, hogy a javaslat csak az ipari fogyasztókra vonatkozik, a lakossági árat, illetve a közérdekű intézmények díjszabását nem liberalizálják.
Csak ütemterv szerint, fokozatosan lehet liberalizálni az energiapiac árait, hiszen katasztrofális következményekkel járna, ha ez egyik napról a másikra bekövetkezne – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az energiaár-szabályozó hatóság vezérigazgatója. A szakember szerint előbb hatástanulmányt kell készíteni, amelynek nemcsak az energetikai piac alakulását, hanem a liberalizálás szociális vetületeit is figyelembe kell vennie, s csupán a teljes kép ismeretében lehet kidolgozni a liberalizálás ütemtervét.
A vezérigazgató is úgy látja, hogy első lépésben az ipari árat lehet liberalizálni, s csak később a háztartási fogyasztói díjszabást. „Az energiapiac liberalizálása egyértelműen áremelkedéssel jár, elsősorban az országban megtermelt gáz ára fog növekedni, hogy elérje az importgáz árát. Kevés a valószínűsége annak, hogy a külföldről behozott gáz ára csökken, hogy egységes legyen a díjszabás” – részletezte Nagy-Bege Zoltán. A vezérigazgató szerint az energiapiac liberalizálásának meg kell szüntetnie a szabályozott termelői árakat, s mindegyik termelőnek ki kell dolgoznia a saját stratégiáját. „Két lehetőségük van: vagy olyan árakat szabnak meg, hogy versenyképesek maradjanak, s egy időben fedezni tudják a költségeiket, vagy eltűnnek a piacról” – fogalmazott Nagy-Bege.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy az energiapiac liberalizálásának ötlete nem újdonság, Románia már az EU-s csatlakozási szerződésben vállalta, majd az Európai Bizottság felkérésére a kormány tavaly jóvá is hagyta egy tanulmány elkészítését az energiapiac liberalizálásának várható következményeiről. Az energiaár-szabályozó hatóság tavalyi költségvetésében benne volt a tanulmányra szánt összeg, de a pénzt év közben visszavették. Nagy-Bege Zoltán abban bízik, hogy idén elkészül a hatástanulmány. Eközben a hírügynökségek megkeresésére a két legnagyobb földgáztermelő, a Petrom, illetve a Romgaz illetékesei nem kívánták kommentálni az árliberalizálási javaslatot.
A tegnapi kormány–IMF tárgyalásokon szó esett a veszteségesen működő állami vállalatok sorsáról is, az azoknak nyújtott állami támogatások mértékéről. Az országos adóhatóság ugyanis tegnap tette közzé a legnagyobb adós állami vállalatok listáját, amely szerint a Román Vasúttársaság (CFR) tartozik legtöbb pénzzel az állami költségvetésnek. A CFR adóssága meghaladja az 1,725 milliárd lejt (több mint 400 millió euró), az országos kőszéntársaság (CNH) pedig 1,467 milliárd lejjel (350 millió euró) tartozik. Az IMF a menthetetlenül veszteséges társaságok egy részének felszámolását, mások eredményességének javítását szorgalmazza.
Amint arról beszámoltunk, az IMF küldöttsége a Romániával 2009-ben megkötött, csaknem 20 milliárd értékű hitelmegállapodás soron következő felülvizsgálata céljából tartózkodik Bukarestben. A felek várhatóan a héten véglegesítik a szándéklevelet, amely tartalmazni fogja az IMF-fel szemben vállalt újabb kötelezettségeket, amelyek a következő hitelrészlet lehívásához szükségesek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Látogatottsági adatok