2011. február 02., 10:022011. február 02., 10:02
A minisztérium később közleményben fűzte hozzá, hogy a kabinet még hivatalosan nem tárgyalt erről a témáról, az energia árának liberalizálását az IMF vetette fel a tegnapi tárgyalásokon. Mint rámutatnak, az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) a közeljövőben elemzést készít az IMF javaslatáról, ezt bemutatja majd a kormánynak, amely megvizsgálja, alkalmazható-e az árliberalizáció, vagy sem. Ugyanakkor a közlemény arra is kitér, hogy a javaslat csak az ipari fogyasztókra vonatkozik, a lakossági árat, illetve a közérdekű intézmények díjszabását nem liberalizálják.
Csak ütemterv szerint, fokozatosan lehet liberalizálni az energiapiac árait, hiszen katasztrofális következményekkel járna, ha ez egyik napról a másikra bekövetkezne – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az energiaár-szabályozó hatóság vezérigazgatója. A szakember szerint előbb hatástanulmányt kell készíteni, amelynek nemcsak az energetikai piac alakulását, hanem a liberalizálás szociális vetületeit is figyelembe kell vennie, s csupán a teljes kép ismeretében lehet kidolgozni a liberalizálás ütemtervét.
A vezérigazgató is úgy látja, hogy első lépésben az ipari árat lehet liberalizálni, s csak később a háztartási fogyasztói díjszabást. „Az energiapiac liberalizálása egyértelműen áremelkedéssel jár, elsősorban az országban megtermelt gáz ára fog növekedni, hogy elérje az importgáz árát. Kevés a valószínűsége annak, hogy a külföldről behozott gáz ára csökken, hogy egységes legyen a díjszabás” – részletezte Nagy-Bege Zoltán. A vezérigazgató szerint az energiapiac liberalizálásának meg kell szüntetnie a szabályozott termelői árakat, s mindegyik termelőnek ki kell dolgoznia a saját stratégiáját. „Két lehetőségük van: vagy olyan árakat szabnak meg, hogy versenyképesek maradjanak, s egy időben fedezni tudják a költségeiket, vagy eltűnnek a piacról” – fogalmazott Nagy-Bege.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy az energiapiac liberalizálásának ötlete nem újdonság, Románia már az EU-s csatlakozási szerződésben vállalta, majd az Európai Bizottság felkérésére a kormány tavaly jóvá is hagyta egy tanulmány elkészítését az energiapiac liberalizálásának várható következményeiről. Az energiaár-szabályozó hatóság tavalyi költségvetésében benne volt a tanulmányra szánt összeg, de a pénzt év közben visszavették. Nagy-Bege Zoltán abban bízik, hogy idén elkészül a hatástanulmány. Eközben a hírügynökségek megkeresésére a két legnagyobb földgáztermelő, a Petrom, illetve a Romgaz illetékesei nem kívánták kommentálni az árliberalizálási javaslatot.
A tegnapi kormány–IMF tárgyalásokon szó esett a veszteségesen működő állami vállalatok sorsáról is, az azoknak nyújtott állami támogatások mértékéről. Az országos adóhatóság ugyanis tegnap tette közzé a legnagyobb adós állami vállalatok listáját, amely szerint a Román Vasúttársaság (CFR) tartozik legtöbb pénzzel az állami költségvetésnek. A CFR adóssága meghaladja az 1,725 milliárd lejt (több mint 400 millió euró), az országos kőszéntársaság (CNH) pedig 1,467 milliárd lejjel (350 millió euró) tartozik. Az IMF a menthetetlenül veszteséges társaságok egy részének felszámolását, mások eredményességének javítását szorgalmazza.
Amint arról beszámoltunk, az IMF küldöttsége a Romániával 2009-ben megkötött, csaknem 20 milliárd értékű hitelmegállapodás soron következő felülvizsgálata céljából tartózkodik Bukarestben. A felek várhatóan a héten véglegesítik a szándéklevelet, amely tartalmazni fogja az IMF-fel szemben vállalt újabb kötelezettségeket, amelyek a következő hitelrészlet lehívásához szükségesek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
Látogatottsági adatok