Nem eléggé magas hozamok. Idén is késélen táncol a búzatermesztés nyeresége
Fotó: Pinti Attila
Magyarországon befejeződött, Romániában a végéhez közeledik az aratás. Az értékesítési árak valamivel jobbak a pár hónappal ezelőtt kínált felvásárlási áraknál, azonban jövedelmezőségről csak magas hektárátlagok esetében lehet beszélni.
2024. július 30., 19:482024. július 30., 19:48
2024. július 30., 19:592024. július 30., 19:59
Magyarországon az elmúlt napokban befejeződött az aratás, Romániában a vége felé közeledik. A budapesti Agrárminisztérium által közzétett adatok szerint idén a magyarországi termelők 864,5 ezer hektár területen termesztettek őszi búzát, az országos termésátlag 5,8 tonna. A hektáronkénti hozamok és a learatott terület alapján idén összesen mintegy 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves magyarországi felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli éves őrlési szükséglet kielégítésére, mindemellett a nyári aratású szalmás gabonákból több millió tonnás export árualap képződött.
A 260 ezer hektáron termesztett őszi árpa 5,7 tonnás hektárátlaga megközelíti a búzáét. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.
Az idei romániai aratásról egyelőre nem állnak rendelkezésre hivatalos statisztikai adatok. A szalmásgabona-árak jelentős tavalyi csökkenése miatt a 2022-es esztendőhöz képet Romániában jóval kevesebb őszi búzát vetettek a gazdák. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) tavalyi adatai alapján 2023-ban 2,2 millió hektáron termesztettek őszi búzát, a betakarított mennyiség összesen 9 172 195 kg volt, 5, 6 százalékkal több, mint 2022-ben, viszont nem érte el a 2021-es rekordévben betakarított 10, 4 millió tonnát.
Az Európai Bizottság koranyár eleji becslése szerint a várható romániai őszi búzatermés átlagos hozama hektáronként 4, 52 tonna, ami egy százalékkal alatta van a tavalyi hozamnak, ugyanakkor 7 százalékkal több az utóbbi öt év átlagánál. Az Európai Unió búzatermésének átlaga tavaly 5, 6 tonna volt.
A hazai felvásárlási árakat leginkább befolyásoló konstancai kikötői ár az őszi búzánál 200 euró/tonna körül stabilizálódott.
ami magasabb a tavasszal vagy nyárelőn tapasztalt árakhoz képest. A valóságban azonban ez a felvásárlási ár sem kifizetődő a búzatermesztésben: szakemberek szerint az a termelő számolhat némi jövedelemmel, aki 6000-7000 kg fölötti átlaghozamot ér el hektáronként.
Gabonakereskedők szerint azok a gazdák járnak jól, akik aratáskor értékesítik eladásra szánt terményeiket, így nem fektetnek pénzt tárolásba. A román és a magyar gabonapiac számára továbbra is az a nagy kihívás, hogy az exportra szánt jó minőségű gabonát sikerül-e értékesíteni a hagyományos nyugat-európai felvevőpiacokon, ahova már korábban benyomultak termékeikkel az ukrajnai termelők.
Jelentős kihívások elé állítja a gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség.
Az elmúlt hónapokhoz képest idén, aratás idején viszonylag jó áron vásárolják fel a kereskedők a kenyérgabonát a gazdáktól, de szakértők szerint ez az ár nem tart sokáig, és a rekordszintű orosz gabonatermés hatására csökkenni fognak a felvásárlási árak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!