
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Az elmúlt hónapokhoz képest idén, aratás idején viszonylag jó áron vásárolják fel a kereskedők a kenyérgabonát a gazdáktól, de szakértők szerint ez az ár nem tart sokáig, és a rekordszintű orosz gabonatermés hatására csökkenni fognak a felvásárlási árak.
2024. július 05., 14:212024. július 05., 14:21
Az utóbbi hetek lassú áremelkedésének köszönhetően tonnánként 205 eurós áron állapodott meg a búza ára a konstancai kikötőben. A romániai és a magyarországi termelésű kenyérgabona iránt idén nyáron jelentősen megnőtt az érdeklődés, a gabonakereskedők gyakorlatilag kiseperték a tavalyi készleteket a raktárakból, ezzel is magyarázható a felvásárlási árak növekedése aratás idején.
Szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy
Gazdasági elemzők a kenyérgabona és az egyéb kalászosok stagnáló, vagy idővel csökkenő ára mögött több fontos globális tényezőt említenek. A gabonaforgalmazás világpiaci árát jelenleg a legnagyobb gabonatermelő, Oroszország befolyásolja elsősorban. Az idei orosz gabonatermelés mennyiségét alábecsülő szakértői vélemények az elmúlt napokban korrekcióra szorultak, miután kiderült, hogy az orosz gabonatermés idén 85 millió tonnás rekordmennyiséget érhet el. Az ukrajnai háború miatt számos szankcióval sújtott Oroszország Európába nem szállít gabonát, viszont az ukrajnai kalászosoknak a hagyományos afrikai és ázsiai piacokról történő kiszorulásával a legnagyobb afrikai gabonaimportőr, Egyiptom is átállt orosz gabonára.
A jó minőségű kelet-európai – magyar, román, lengyel, stb. – gabona korábbi felvevőpiaca, Nyugat-Európa az elmúlt két évben hangsúlyosan eltolódott Ukrajna felé, idén azonban némi változás állt be a trendekben, miután
A román és a magyar mezőgazdasági szaksajtó által megszólaltatott agrárszakértők továbbra is képlékenynek tartják a kelet-európai gabonapiac alakulását. Többen azt tanácsolják a gazdáknak, hogy aratáskor éljenek a romániai viszonylatban 0,9-1 lej körüli, kilónkénti felvásárlási árral, mert később az árak csökkenni fognak, vagy ezen a szinten maradnak, így nem éri meg gabonatárolásba fektetni.

Jelentős kihívások elé állítja a gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
szóljon hozzá!