
Szénerőmű Arad határában – jelenleg nem üzemel, de a város biztonsági okokból nem bontja, vészterhes időkben erről is megoldható a hő- és villamosenergia előállítása
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem csak áremelkedést, de áramkimaradásokat is okozna a szénerőművek bezárása – figyelmeztetett Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
2025. szeptember 20., 19:382025. szeptember 20., 19:38
A tárcavezető pénteken este az Antena 3 hírcsatornának beszélt a szénerőművek esetleges leállításának következményeiről. Bejelentette, hogy Románia sikeresen újraindította az Európai Bizottsággal a dekarbonizációs célkitűzésről szóló tárgyalásokat.
Mint kifejtette, Románia délután 6 és este 10 óra között fogyasztott energia 22 százalékát importálja, és
„A legvalószínűbb forgatókönyv, amellyel szembesülnénk, ha decemberben bezárnánk a széntüzelésű erőműveket, az áramkimaradás lenne” – mondta a miniszter.
Figyelmeztetett, hogy az erőművek bezárása az energiaárak jelentős, legalább 25-30 százalékos emelkedéséhez vezetne. Ugyanakkor
„Felelősséget vállaltam Románia nevében, amely 2020-ban kötelezettséget vállalt a széntüzelésű erőművek bezárására és gáztüzelésű erőművek építésére. Most, ha kudarcot vallok ezeken a tárgyalásokon, 2 milliárd eurótól kezdődő büntetésre számíthatunk” – magyarázta Ivan.
A miniszter szerint az Európai Bizottság hivatalos válasza több hetet vesz igénybe, míg az informális válasz gyorsabban érkezik.
Mint arról beszámoltunk, Ivan kedden este jelentette be, hogy

Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy Románia továbbra is üzemeltethesse széntüzelésű erőműveit, annak ellenére, hogy a teljes kivezetés határideje 2025 vége.
Kifejtette, hogy öt évvel ezelőtt Románia vállalta, hogy 2025 végéig teljesen megszünteti a szénbányákat és a széntüzelésű erőműveket, több milliárd euróért cserébe, amelyből új villamosenergia-termelő kapacitásokat építhet.
„Hogyan jutottunk el idáig? Úgy, hogy öt évvel ezelőtt azok, akik Románia nevében döntéseket hoztak, feltételezték, hogy 2025 végéig Románia teljesen felhagy a szénbányákkal és a széntüzelésű erőművekkel, feltéve, hogy több milliárd eurót kap új villamosenergia-termelő kapacitások kiépítésére.
– mondta a miniszter.
Ivan figyelmeztetett, hogy ha a széntüzelésű erőműveket a határidőre bezárják, Románia további energiaár-emelkedéssel szembesül, valamint több ezer munkahely megszűnésével az Olténiai Energetikai Komplexumban és a Zsil völgyében, mivel lehetetlen rövid távon bepótolni az alternatív projektek késését.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!