2009. június 17., 09:542009. június 17., 09:54
A 400 milliárd eurós beruházással az európai áramigény 15 százalékát lehetne fedezni, írta tegnapi számában a Süddeutsche Zeitung (SZ). A müncheni lap szerint húsz cég július közepén megalapítja a vállalkozást elindító konzorciumot és az első afrikai telepeken tíz év múlva elindul az áramtermelés. A projektet a világ legnagyobb viszontbiztosítója, a Münchener Rück vezeti. „Két-három éven belül konkrét tervekkel kívánunk előállni” – nyilatkozott Torsten Jeworrek, a társaság igazgatótanácsi tagja.
A konzorcium alakuló ülését július 13-án tartják. A részt vevő cégek listáját nem hozták nyilvánosságra, az SZ azonban úgy értesült, hogy csatlakozik egyebek között a Siemens erőműgyártó cége, az energiaszolgáltató RWE és a Deutsche Bank. A müncheni találkozón ott lesznek több minisztérium és a fenntartható fejlődés ügyét az elsők között felkaroló, 1968-ban alapított Római Klub képviselői is.
Az üzletemberek, politikusok és tudósok összefogásával induló fejlesztési programból a lap szerint minden idők egyik legnagyobb szabású klímabarát energetikai vállalkozása nőhet ki, és idővel nemzetközivé válhat a projekt. „Az olasz- és spanyolországi lehetőségeket illetően nagyon optimisták vagyunk, és Észak-Afrikából is számos pozitív jelzés érkezett” – mondta Torsten Jeworrek, aki ugyanakkor francia közreműködésre nemigen számít: „A franciák még mindig az atomenergiára koncentrálnak” – nyilatkozta. A konzorcium célja, hogy az észak-afrikai sivatagokra tűző napsugarakkal Európa villamosáram-igényének 15 százalékát fedezzék.
Spanyolországban és a kaliforniai Mojave-sivatagban már működnek a német tervekben szereplőhöz hasonló erőművek. Ezek nem hagyományos napelemekkel, napkollektorokkal működnek. A Nap energiáját tükrökkel egy központba terelik, ahol speciális folyadékot forrósítanak fel a sugarakkal, így vízgőzt állítanak elő, ezt pedig áramtermelő turbinák meghajtására használják.
A ritkásan lakott és az Egyenlítőhöz közeli észak-afrikai térség ideális terep, egyelőre azonban nincsen teljesen kidolgozott megoldás a megtermelt áram tárolására és elszállítására Európába – írta az SZ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok