„Becsléseink szerint a bérlők több mint hetven százaléka dönt majd a lakás megvásárlása mellett. Ennek támogatására a Raiffeisen hosszú távú tervet dolgozott ki, egyebek között azért is, mert a lakásvásárlásból befolyó összeget újabb, fiataloknak szánt ingatlanok építésére fordítják” – közölte Luminiţa Manolache, a pénzintézet alelnöke.
A bank ugyanakkor enyhített a hitelek odaítélésének feltételein is, a következőkben már három kezest is elfogadnak, akik akár az igénylő családtagjai is lehetnek, férj, feleség vagy más hozzátartozó személyében. A Raiffeisen döntése szerint jövedelemként ismerik el ama cégektől kapott osztalékot is, amelyek legalább két éve működnek, és profitot is termelnek. Emellett számításba veszik a külföldön szerzett vagy a szabadfoglalkozásból származó jövedelmet is, de ezek mellett nyugdíj, bérleti díj, szerzői jogdíj összegét is figyelembe veszik.
A banktól felvett összeget felújításra, átépítésre vagy más intézményektől felvett ingatlanhitelek újrafinanszírozására is fel lehet használni.
A Raiffeisen Lakásbank megtakarítási és előtakarékossági hiteleit kizárólag a lakás állagának javítására lehet költeni. Az ügyfél azt követően juthat hitelhez, ha egy ideig egy, a szerződésben megszabott összeget helyez el a banknál havi megtakarításként. Ez idő alatt állami támogatásként kapja meg a megtakarított összeg 15 százalékát – de nem több mint 150 eurót –, és három százalékos kamatot is kap a banktól.
Mint ismeretes, az ANL által kezdeményezett lakásépítési program keretében elsősorban 35 év alatti fiatal házasok számára kívántak lakást biztosítani. A program keretében épült lakásokat azonban legfeljebb öt évre bérelhették ki a jogosultak. A kormány ugyanakkor a közelmúltban úgy döntött: a bérlők akár meg is vásárolhatják a lakásokat.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.