„Becsléseink szerint a bérlők több mint hetven százaléka dönt majd a lakás megvásárlása mellett. Ennek támogatására a Raiffeisen hosszú távú tervet dolgozott ki, egyebek között azért is, mert a lakásvásárlásból befolyó összeget újabb, fiataloknak szánt ingatlanok építésére fordítják” – közölte Luminiţa Manolache, a pénzintézet alelnöke.
A bank ugyanakkor enyhített a hitelek odaítélésének feltételein is, a következőkben már három kezest is elfogadnak, akik akár az igénylő családtagjai is lehetnek, férj, feleség vagy más hozzátartozó személyében. A Raiffeisen döntése szerint jövedelemként ismerik el ama cégektől kapott osztalékot is, amelyek legalább két éve működnek, és profitot is termelnek. Emellett számításba veszik a külföldön szerzett vagy a szabadfoglalkozásból származó jövedelmet is, de ezek mellett nyugdíj, bérleti díj, szerzői jogdíj összegét is figyelembe veszik.
A banktól felvett összeget felújításra, átépítésre vagy más intézményektől felvett ingatlanhitelek újrafinanszírozására is fel lehet használni.
A Raiffeisen Lakásbank megtakarítási és előtakarékossági hiteleit kizárólag a lakás állagának javítására lehet költeni. Az ügyfél azt követően juthat hitelhez, ha egy ideig egy, a szerződésben megszabott összeget helyez el a banknál havi megtakarításként. Ez idő alatt állami támogatásként kapja meg a megtakarított összeg 15 százalékát – de nem több mint 150 eurót –, és három százalékos kamatot is kap a banktól.
Mint ismeretes, az ANL által kezdeményezett lakásépítési program keretében elsősorban 35 év alatti fiatal házasok számára kívántak lakást biztosítani. A program keretében épült lakásokat azonban legfeljebb öt évre bérelhették ki a jogosultak. A kormány ugyanakkor a közelmúltban úgy döntött: a bérlők akár meg is vásárolhatják a lakásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Látogatottsági adatok