2007. augusztus 15., 00:002007. augusztus 15., 00:00
Az „igyekvő” cégek között ott van az ING, illetve az AIG, amely – annak ellenére, hogy a vonatkozó 2001. évi 411-es számú törvény a határidő (szeptember) lejárta előtt tiltja – máris több úton próbálja behálózni a potenciális ügyfeleket, illetve népszerűsíti ajánlatait. A három legismertebb ilyen eljárás: elektronikus levelek küldözgetése, telefonos „megkörnyékezés”, illetve az ügynökök kiküldése előcsatlakozási szerződések megkötése végett. A magánnyugdíjak rendszerét felügyelő bizottság közlése szerint eddig 25 alkalommal értesítették őket hasonló ügyletről. Ebből mindössze egy feljelentés kapott bűnügyi besorolást. A bizottság egyébként augusztus kilencedikén újból figyelmeztette a társaságokat, hogy akár bűnügyi eljárás is indulhat ellenük, ha megszegik a határidőre vonatkozó törvényes korlátozást.
A társaságok illetékesei, bár állítják, hogy a népszerűsítésre és ügyfélgyűjtésre vonatkozó megszorításokat szeptember 17-éig tiszteletben tartják, elismerik, hogy kapcsolatba léptek a már meglévő klienseikkel, de csak „általánosságban ismertetnek tényeket”.
Ilyen általános felvilágosító adatokat tartalmaznak a társaságok által drótpostán kiküldött levelek is, ráadásul indoklásként az szerepel, hogy főleg a fiatalok tájékozatlanok ezen a téren. Az üzenetben a küldő egyben felkéri a címzettet, hogy minél több ismerősének küldje tovább. A levélben a magánnyugdíjrendszerre vonatkozó leírás található, illetve néhány csatolmányt tartalmaz: az idevágó jogszabályokat, illetve a társaság szolgáltatásait dicsérő ismertetőt.
Az ügyfélfogás másik formája a vállalatok megkörnyékezése konkrét ajánlatokkal. Az egyik ilyen, hogy a munkáltatók is részesülnek az ügynökök által a beszerzett ügyfelek utáni jutalékból. A számítások szerint ez elérheti a részesedés 50–60 százalékát. A biztosítótársaságok emellett kedvezményeket is felajánlanak a vállalatoknak a már megkötött biztosításaikkal kapcsolatban. Az internetes szakfórumokon terjedő híresztelések szerint több vállalat illetékesei már összeállították azon alkalmazottak listáját, akik adott biztosítótársaságnál fognak magán-nyugdíjbiztosítást kötni. Az alkalmazottak rendszerint elfogadják a munkáltató felajánlotta opciót. A már említett felügyelőbizottság több ízben is felhívta a lakosság figyelmét, hogy ne engedjen az ügynökök előcsatlakozási ajánlatainak, illetve a munkáltatók nyomásának, mivel mindkettő törvénytelen. A 411-es számú törvény szerint egységes csatlakozási űrlap létezik minden társaság részére, így más dokumentumokkal nem lehet megalapozni a csatlakozást egyik vagy másik társasághoz. A munkáltatók esetében pedig ugyanaz a jogszabály előírja, hogy a biztosítás alanya dönt arról, melyik társaságot választja. Így szeptember 17-ig mindhárom említett módszer alkalmazása törvényellenes.
A biztosítótársaságok nagy része egyébként keményen készül a szeptember közepétől induló megmérettetésre. Legtöbbjük 15 és 30 ezer közötti ügynökszámmal lép porondra, sőt egyesek a piac 25 százalékának uralását tervezik. Eddig egyébként nyolc társaság kapta meg az engedélyt, hogy részt vegyen a második pillér biztosításában.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.