2009. szeptember 08., 09:102009. szeptember 08., 09:10
Az elmúlt években a Romániából külföldre vándorló közel hárommillió vendégmunkás által hazaküldött eurómilliárdok táplálták az ország gazdaságának motorját. A Romániában gúnyosan csak eperszedőknek nevezett munkások hazajuttatott keresete az ország legfontosabb devizaforrásává vált, nagyban hozzájárulva a lej stabilitásához. A pénzügyi válság kirobbanása és a Nyugat-Európát sújtó recesszió azonban a jelek szerint véget vetett a külföldi munkalehetőségeknek, a hazaküldött összegek a felére csökkentek, és románok ezrei indultak, illetve készülnek vissza hazájukba.
A román jegybank (BNR) adataiból kiderül: a külföldön dolgozó romániai vendégmunkások 2009 első hat hónapjában 45,6 százalékkal kevesebb pénzt utaltak haza, mint az előző év azonos időszakában. Miközben tavaly fél év alatt 3,25 milliárd euró érkezett Romániába, idén mindössze 1,7 milliárd eurónak megfelelő összeget juttattak haza a világ szinte minden táján munkát vállaló román állampolgárok. Spanyolországból és Olaszországból – ahol a legjelentősebb román közösség él – 695, illetve 525 millió euró érkezett, a tavaly hazaküldött 1,18 milliárd, illetve 962 millióval szemben.
Úgy tűnik, hogy a gazdasági válság leginkább az Ausztriában élőket érintette, az innen idén hazaküldött 20 millió euró ugyanis közel 76 százalékos visszaesést takar. Az Egyesült Államokban dolgozók 195 millió eurót utaltak romániai bankszámláikra, 19 millió euróval kevesebbet, mint tavaly. Németországból 59 millió eurót küldtek, míg Nagy-Britanniából 60 millió euró érkezett, ami az előző év azonos időszakához képest 63, illetve 135 millió euróval kevesebb.
A hazaküldött pénzösszeg jelentős csökkenése nem véletlen, a román állampolgárokat többnyire ugyanis az építkezéseken, mezőgazdaságban, illetve a könnyűiparban foglalkoztatták, azokban az ágazatokban, melyeket leginkább érintett a válság. A költségvisszafogó intézkedések, valamint a leépítések elsősorban a vendégmunkásokat érintették, így nem meglepő, hogy csak Spanyolországban – az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) adatai szerint – közel 70 ezer romániai állástalant tartanak nyilván.
Egy-két évvel korábban a madridi kormány tárt karokkal várta a külföldi munkaerőt, 2005-ben pedig a spanyol hatóságok – az Európai Unió tiltakozása ellenére – több százezer illegális bevándorlónak adtak tartózkodási és munkavállalási engedélyt. Ma a recesszióba süllyedt ibériai ország szívesen szabadulna a betelepedett és többnyire állástalanul maradt külfölditől, és ezért akár anyagi áldozatot is kész hozni. Celestino Corbacho, Spanyolország munkaügyi minisztere ugyanis korábban kijelentette, anyagilag támogatná azokat az állástalanul maradt romániai vendégmunkásokat, akik készek visszatérni hazájukba.
Igen ám, de a hazatérés már korántsem olyan egyszerű, mint például két évvel korábban lett volna. A bukaresti vezetés ugyanis már egyáltalán nem ösztönzi őket a hazatérésre, a növekvő munkanélküliség ugyanis Romániának is komoly gondot okoz. Szakemberek arra figyelmeztetnek: igaz, hogy Romániában a munkanélküliség jóval az uniós átlag alatt, mindössze 6,3 százalékon tetőzött júliusban, ennek ellenére félő, hogy a külföldről hazatérő munkásáradat, valamint az országban várható újabb elbocsátási hullám teljesen ellehetetleníti az amúgy is folyamatosan deficittel küzdő segélykasszát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok