2009. szeptember 08., 09:102009. szeptember 08., 09:10
Az elmúlt években a Romániából külföldre vándorló közel hárommillió vendégmunkás által hazaküldött eurómilliárdok táplálták az ország gazdaságának motorját. A Romániában gúnyosan csak eperszedőknek nevezett munkások hazajuttatott keresete az ország legfontosabb devizaforrásává vált, nagyban hozzájárulva a lej stabilitásához. A pénzügyi válság kirobbanása és a Nyugat-Európát sújtó recesszió azonban a jelek szerint véget vetett a külföldi munkalehetőségeknek, a hazaküldött összegek a felére csökkentek, és románok ezrei indultak, illetve készülnek vissza hazájukba.
A román jegybank (BNR) adataiból kiderül: a külföldön dolgozó romániai vendégmunkások 2009 első hat hónapjában 45,6 százalékkal kevesebb pénzt utaltak haza, mint az előző év azonos időszakában. Miközben tavaly fél év alatt 3,25 milliárd euró érkezett Romániába, idén mindössze 1,7 milliárd eurónak megfelelő összeget juttattak haza a világ szinte minden táján munkát vállaló román állampolgárok. Spanyolországból és Olaszországból – ahol a legjelentősebb román közösség él – 695, illetve 525 millió euró érkezett, a tavaly hazaküldött 1,18 milliárd, illetve 962 millióval szemben.
Úgy tűnik, hogy a gazdasági válság leginkább az Ausztriában élőket érintette, az innen idén hazaküldött 20 millió euró ugyanis közel 76 százalékos visszaesést takar. Az Egyesült Államokban dolgozók 195 millió eurót utaltak romániai bankszámláikra, 19 millió euróval kevesebbet, mint tavaly. Németországból 59 millió eurót küldtek, míg Nagy-Britanniából 60 millió euró érkezett, ami az előző év azonos időszakához képest 63, illetve 135 millió euróval kevesebb.
A hazaküldött pénzösszeg jelentős csökkenése nem véletlen, a román állampolgárokat többnyire ugyanis az építkezéseken, mezőgazdaságban, illetve a könnyűiparban foglalkoztatták, azokban az ágazatokban, melyeket leginkább érintett a válság. A költségvisszafogó intézkedések, valamint a leépítések elsősorban a vendégmunkásokat érintették, így nem meglepő, hogy csak Spanyolországban – az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) adatai szerint – közel 70 ezer romániai állástalant tartanak nyilván.
Egy-két évvel korábban a madridi kormány tárt karokkal várta a külföldi munkaerőt, 2005-ben pedig a spanyol hatóságok – az Európai Unió tiltakozása ellenére – több százezer illegális bevándorlónak adtak tartózkodási és munkavállalási engedélyt. Ma a recesszióba süllyedt ibériai ország szívesen szabadulna a betelepedett és többnyire állástalanul maradt külfölditől, és ezért akár anyagi áldozatot is kész hozni. Celestino Corbacho, Spanyolország munkaügyi minisztere ugyanis korábban kijelentette, anyagilag támogatná azokat az állástalanul maradt romániai vendégmunkásokat, akik készek visszatérni hazájukba.
Igen ám, de a hazatérés már korántsem olyan egyszerű, mint például két évvel korábban lett volna. A bukaresti vezetés ugyanis már egyáltalán nem ösztönzi őket a hazatérésre, a növekvő munkanélküliség ugyanis Romániának is komoly gondot okoz. Szakemberek arra figyelmeztetnek: igaz, hogy Romániában a munkanélküliség jóval az uniós átlag alatt, mindössze 6,3 százalékon tetőzött júliusban, ennek ellenére félő, hogy a külföldről hazatérő munkásáradat, valamint az országban várható újabb elbocsátási hullám teljesen ellehetetleníti az amúgy is folyamatosan deficittel küzdő segélykasszát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok