
Kevesen élnek vele. A lakásbiztosítások terén is van még hova fejlődnie a romániai piacnak
Fotó: Pixabay
Megnőtt a biztosítások iránti igény Romániában – erősítették meg a Krónikának nyilatkozó szakemberek, akik ugyanakkor arra is ráirányították a figyelmet, hogy még bőven van hová fejlődnie a biztosítások piacának. Ugyanakkor visszafogja a keresletet az is, hogy eltűntek az olcsó kötvények.
2021. december 15., 08:372021. december 15., 08:37
Megnőtt idén a biztosítási kedv Romániában, többek között a koronavírus-világjárványnak is betudható, hogy a lakosság 42 százalékát ma már jobban foglalkoztatja az egészségbiztosítás megkötésének gondolata, mint a korábbi években – vont mérleget Adrian Marin, a Romániai Biztosító és Viszontbiztosító Társaságok Szövetségének (UNSAR) elnöke az egyesület által készített barométerre hivatkozva. Mint részletezte,
Átlagosan 15 százalékkal növekedett a biztosítási piac bevétele az év első kilenc hónapjában az elmúlt év szeptemberéhez viszonyítva – derül ki eközben a Pénzügyi Felügyelet (ASF) jelentéséből. Mint Birtalan József, a felügyelet tagja kedden a Krónika megkeresésére elmondta, a teljesítményből világosan látszik a növekvő tendencia, ám még távolról sem állunk ott, ahol kellene, hogy jobban foglalkozzunk a saját egészségünkkel, a kockázatainkkal.

2021 szeptemberében 3,88 százalékkal mintegy 1,83 millióra nőtt a kötelező lakásbiztosítási kötvények (PAD) száma 2020. szeptember 30-ához viszonyítva – derül ki a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) által közzétett adatokból.
miközben például a magánnyugdíjpénztárak a GDP 10 százalékának megfelelő összegekkel rendelkeznek. „Éves szinten valószínűleg még nagyobb lesz a növekedés, mert a pénzügyi felügyelet a befizetett biztosítási díjak összegét méri, az év végi adatokban már a drágulás is megmutatkozik” – fejtette ki Birtalan József. Emlékeztetett, a City Insurance biztosító engedélyét szeptemberben vonták vissza, azután drágultak a kötvények, ezt az áremelkedést a mostani jelentés még nem tartalmazza. Elmondása szerint
– ugyan mindenki kötött biztosítást, aki utazott, így próbálva kivédeni a járványhelyzetben a bizonytalanságot, hiszen ha karanténra kényszerültek, azt is állta a biztosítás, viszont kevesebben utaztak, ez mutatkozott meg a biztosítások piacán.
ám még mindig ez az egyik legkisebb szelete a romániai piacnak. Jelentősen emelkedtek a különböző munkálatokra kötött biztosítások, a jótállási, kivitelezési, előleg-visszafizetési garanciák is. „Ezeket minden közberuházásra kérik, anélkül nem is lehet részt venni a versenytárgyalásokon, a növekedés ez esetben azt jelzi, hogy több a beruházás, és ezek nagyobb értékűek. Ezt a szegmenst még továbbpörgetik a közberuházásokra lehívható uniós pénzek” – magyarázta Birtalan József.
Felvetésünkre a pénzügyi felügyelet tagja leszögezte,
annál is inkább, hogy a piac 93 százalékát az általános biztosítások teszik ki, az élet- és egészségbiztosítás pedig mindössze 7 százalék, a fejlettebb gazdaságokban ezek aránya sokkal magasabb.
„Még bőven van hová fejlődni. A jólét egyik mutatója, hogy az emberek milyen mértékben tudnak a saját egészségük, kockázataik biztosítására áldozni. Ha kialakul egy erős középosztály, amelynek megvan az anyagi biztonsága, akkor többen bebiztosítják a jövőjüket.
– részletezte a pénzügyi felügyelet tagja. Rámutatott: a járvány hatása megmutatkozik a biztosítások piacán, jobban ráirányította a figyelmet az egészségre, a biztonságra, ám anélkül is ennek a területnek növekednie kellett nálunk.
„Vannak nagyon jó biztosítók és csomagok, az egészségbiztosítás mellé több szolgáltatást is ajánlanak, például hozzáférést magán egészségügyi ellátási rendszerhez. Ez azt jelenti, hogy első jelre azonnal orvoshoz lehet és érdemes fordulni, ezzel megelőzik, hogy súlyosbodjon a betegség, így optimalizálni lehet a kezelés költségeit is. Van befektetési jegyhez kötött termék, a befizetett összeg értéknövekedésén osztozik a végén a biztosító és a biztosított, ha közben nem történik káresemény. Rengeteg lehetőség van, ezt még lehet fejleszteni, hiszen a terület nálunk még alig nőtte ki a gyerekcipőt” – összegezte Birtalan József.

Növelte az egészségbiztosítások iránti keresletet a koronavírus-járvány, ami miatt csökkent a piac függősége a gépjármű-biztosításoktól. És miután számottevően visszaesett a balesetek száma is, jelentősen nőtt a biztosítótársaságok profitja az előző év azonos időszakához képest.
„Többen érdeklődnek, több biztosítást kötnek” – jelentette ki hasonlóképpen érdeklődésünkre Lőrincz Lehel, a Transilvania Broker ügyvezetője is. Kifejtette, szeptember után valamelyest megtorpant a piac, mert
Sokan ezt úgy érzékelik, hogy megdrágult például a lakásbiztosítási kötvény, holott ez mindig is annyi volt, csak a City Insurance kínálta potom pénzért, és ez az ajánlat tűnt el. A szakember tapasztalatai szerint az utazási biztosítások száma és összértéke is jelentősen visszaesett, szerinte is valószínűleg amiatt, hogy aki utazik, megvásárolja a kötvényt, de sokkal kevesebben utaznak. Lakásbiztosítást is többen kötnek, meglepően sok a felelősségbiztosítás, amit a bérlők kötnek, és ami azt fedezi, ha a szomszédoknak okoznak kárt.
Az egészségbiztosítások inkább a cégek körében népszerűek, ezzel jutalmazzák, „lojalizálják” az alkalmazottaikat. Van, aki bérletet köt a magán egészségügyi ellátókkal, van, aki biztosítást, részletezte Lőrincz Lehel.
Ilyenkor már bonyolultabb, mert nagyon kevés az a kötvény, amely a már meglevő egészségügyi problémák ellátását, kezelését fedezi, sőt olyan biztosító is van, amelynél kizáró jellegű a meglevő betegség. Ezekre a helyzetekre az a megoldás, ha a munkaadó köt biztosítást, mert a cégeknél van arra a lehetőség, hogy az alkalmazott már meglevő betegségeit is ellássák – szögezte le Lőrincz Lehel.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!