Jól jött a biztosítóknak, hogy a kijárási korlátozások idején visszaesett a közúti balesetek száma
Fotó: Pinti Attila
Növelte az egészségbiztosítások iránti keresletet a koronavírus-járvány, ami miatt csökkent a piac függősége a gépjármű-biztosításoktól. És miután – főként a szükségállapot idején – számottevően visszaesett a balesetek száma is, jelentősen nőtt a biztosítótársaságok profitja az előző év azonos időszakához képest. A kártérítések kifizetésével viszont továbbra sem sietnek.
Nemcsak a futárszolgálatok és a webáruházak a nagy nyertesei a koronavírus-világjárványnak Romániában, hanem a biztosítótársaságok számára is hasznot hajtott a pandémia – hívta fel a figyelmet friss elemzésében az Economica.net gazdasági portál. Mint aláhúzták, két tényező is pörgette a biztosítók profitját. Egyrészt a szükségállapot alatt, vagyis március közepe és május közepe között bevezetett kijárási korlátozások idején számottevően csökkent a gépjárműforgalom, és ezáltal a balesetek száma is, így jóval kevesebb kárpótlást kell fizetniük a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) vagy CASCO-kötvények után. Másrészt
Az Economica.net számításai szerint a Romániában jelen levő biztosítótársaságok profitja viszont számottevően nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában elkönyvelt nyereség: idén 101 millió lejes nettó eredményük volt a tavalyi 66 millió lej után. Mindez az elemzés szerint annak tudható be, hogy
Eközben az értékesítés terén nem regisztrált visszaesést, ha lassúbb ütemben is, de egyes területeken nőttek az eladások. Azok például, akik már rendelkeztek ismert egészségbiztosítással, a megváltozott körülményekhez igazították a kötvényüket, ami által akkor is védelmet, ellátást élveznek, ha koronavírussal fertőződnek meg. Sokan pedig most eszméltek rá arra, hogy fontos lehet egy egészségbiztosítás, és most kötötték meg életük első hasonló jellegű biztosítását.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások terén eközben alig 2,67 százalékkal, a CASCO esetében pedig 1,29 százalékkal nőttek az eladások a tavalyi év első feléhez mérten, míg a „más biztosítások” kategóriában – amelybe az egészségbiztosítás is tartozik – nagyjából 20 százalékos növekedést regisztráltak. Ezért is mondják azt a szakemberek, hogy a pandémia miatt csökkent a piac függősége a klasszikus kgfb- és CASCO-kötvényektől.
Több csomagból is lehet választani, a biztosítótársaságok többsége rugalmas, vállalkozásra szabott ajánlattal rukkol elő
Fotó: Kristó Róbert
„A járvány kitörése óta megnövekedett a magán egészségbiztosítások iránti érdeklődés” – erősítette meg szerdán a Krónika megkeresésére Lőrincz Lehel, a Transilvania Bróker ügyvezetője. Mint kérdésünkre rámutatott, a koronavírus-világjárvány begyűrűzését megelőző időben csak a nagyobb vállalatokra volt jellemző, hogy az alkalmazottaknak magán egészségbiztosítást kötöttek, ezt mintegy pluszjuttatásként ajánlva fel a munkatársaiknak.
Ám az elmúlt hónapokban egyre több kisebb vállalkozás is elkezdett áldozni erre. Megtapasztalták ugyanis, hogy a magán egészségügyi ellátási rendszerben – amelyhez a hozzáférést a pluszbiztosítás fedezi – jobb minőségű szolgáltatáshoz jutnak, ugyanakkor sokan ódzkodnak attól, hogy a járvány idején a közkórházakban vagy a rendelőkben keressék a gyógyulást.
Mint a szakember részletezte,
A biztosítók ajánlatai közül is lehet válogatni, hiszen egy részüknek partnereik vannak az egészségügyi szolgáltatók között, és a kötvényt csak azoknál lehet száz százalékban érvényesíteni, a többi ellátást csak részben térítik meg.
A bróker kifejtette: havi mintegy 110 lejnél kezdődik egy alapcsomag egy személy esetében, és ettől felfele bármeddig el lehet menni, a kivizsgálást, kezelést, kórházi ellátást műtéteket magában foglaló biztosításig. Ezt lehet fokozni,
Kérdésünkre ugyanakkor a bróker arra is kitért, hogy a kijárási korlátozás alatt valóban látványosan megcsappant a balesetek, és ebből adódóan a kárigénylések száma. Ez viszont a várakozásokkal ellentétben nem eredményezte azt, hogy miután újraindult a forgalom, felgyorsult volna a kifizetések üteme.
de még ezen felül is keresik a kiskapukat, hogy minél később fizessenek. „Telnek a hetek, és csak akkor mondják meg, hogy hiányzik egy dokumentum, ha az ügyfél érdeklődik, majd amikor kiegészíti az iratcsomót, újabb várakozási idő következik” – osztotta meg velünk nem túl pozitív tapasztalatait Lőrincz Lehel.
Amint arról több ízben is írtunk, a szakértők számtalan alkalommal felhívták a figyelmet, hogy a biztosítók az árversenyben dömpingáron adják a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, ami azzal jár, hogy nehézkesen tudják fizetni a kárpótlásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!