Hirdetés

Alaposan visszafogja a kiadásokat a román kormány, Cîţu szerint „ez így nem mehet tovább”

Florin Cîțu kormányfő szerint nem befagyasztják, „mindössze” nem emelik idén a nyugdíjakat •  Fotó: Gov.ro

Florin Cîțu kormányfő szerint nem befagyasztják, „mindössze” nem emelik idén a nyugdíjakat

Fotó: Gov.ro

Összehúzza a nadrágszíjat a bukaresti kormány: a Florin Cîțu vezette kabinet szerdán első olvasatban tárgyalt arról a sürgősségi kormányrendelet-tervezetről, amely olyan megszorításokat tartalmaz, mint például a nyugdíjaknak a jelenlegi szinten történő befagyasztása vagy az üdülési utalványok biztosításának felfüggesztése.

Bálint Eszter

2021. február 10., 17:082021. február 10., 17:08

2021. február 10., 17:562021. február 10., 17:56

A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS, valamint az RMDSZ alkotta jobbközép kormány szerint a gazdasági válságból való kilábaláshoz, valamint az államháztartási hiánynak a hazai össztermék (GDP) 7–7,1 százalékának megfelelő értékig történő visszaszorításához elengedhetetlen megszorításokat tartalmaz a sürgősségi rendelet. Florin Cîţu miniszterelnök a kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján a kilátásba helyezett intézkedéseket azzal indokolta, hogy „nem mehet így tovább”.

„Olyan kiadásokról van szó, amelyeket ez a gazdaság nem tud fenntartani, olyan kiadásokról, amelyeket egy-egy tollvonással emeltek meg, és amelyeket tulajdonképpen nem is faragunk le, csak plafonértéket szabunk, hogy tovább tudjunk lépni” – érvelt a tervezett módosítások mellett a kormányfő.

Hirdetés

Ami a nyugdíjakat illeti, a miniszterelnök megerősítette a korábbi bejelentéseket, amelyek szerint idén nem lesz emelés, a nyugdíjpont értékét 2022. január elsejéig befagyasztják a jelenlegi szinten.

Cîţu elmondása szerint a szeptemberben tervezett emeléshez idén 19 milliárd lejre lett volna szükség. A liberális miniszterelnök egyébként a sajtótájékoztatón ismételt újságírói kérdésre is úgy fogalmazott, hogy nem fagyasztják be az öregségi járulékot, szerinte ugyanis a nyugdíjpont jelenlegi 1400 lejes értéke nagyobb, mint tavaly volt.

A közalkalmazottak számára az elmúlt években nyújtott üdülési utalványok kapcsán is a napokban elhangzottakat tartalmazza a rendelettervezet a kormányfő elmondása szerint. „Ami az üdülési csekkeket illeti, azon túlmenően, hogy bérpótlékként vannak előirányozva, a hatóságok meghosszabbították a 2019-es és 2020-as utalványok érvényességét azokban az esetekben, amikor nem használták fel azokat” – jelentette ki a miniszterelnök. Cîţu újfent tartózkodott attól, hogy elismerje, kormánya idén nem biztosít üdülési csekket, ehelyett úgy fogalmazott: „az idei üdülési csekkeket jövőre bocsátják ki”.

A prefektúrák alkalmazottainak nyújtott 30 százalékos pótlékot szintén eltörölné a most ismertetett rendelettervezet, ám Cîţu bejelentése szerint a többi pótlékot és étkezési támogatást most ebbe a jogszabályba nem foglalják bele, hanem törvénnyel tervezik szabályozni, amelyet beterjesztenek a parlament elé.

A megszorítások szükségessége melletti érvelés során különben a liberális kormányfő több ízben is hangsúlyozta, hogy mindez a négy év szociáldemokrata párti (PSD) kormányzás eredménye. „A PSD idején a szociális ellátással járó kiadások megkétszereződtek. Szerkezeti intézkedésekre van szükség. Tudják jól, hogy sajnos Románia gazdaságának alakulása a külföldi befektetők és a hitelminősítők nagyítója alatt áll. A PSD által elfogadott intézkedések miatt Románia az egyetlen ország, amely ellen túlzottdeficit-eljárás zajlik. 2021-ben a legtöbb uniós ország 6 százalék közelébe csökkenti az államháztartási hiányát, tehát nekünk is tennünk kell a dolgunkat” – húzta alá Florin Cîțu.

Közölte egyúttal, hogy még a szerda esti órákban, legkésőbb csütörtök reggel nyilvános vitára bocsátják a büdzsé tervezetét.

A kormányfő cáfolta azokat a nap közben felröppent híreszteléseket, amelyek szerint a költségvetési törvény tervezetének nyilvános vitára bocsátása előtti véghajrában nézeteltérés alakult volna ki a kormánykoalícióban. „Semmiféle nézeteltérés nincs a koalícióban” – fogalmazott, jelezve egyúttal, természetesen mindenki több pénzt szeretne. „Tartjuk magunkat az Európai Bizottság és más nemzetközi intézmények ajánlásához, hogy ne tapossunk bele túlságosan a fékbe, de nem is lehetünk Európa fekete báránya. Mi vagyunk az egyetlen ország, amely a PSD-től örökölte a hiányt, volt egy válság is, de megkezdjük a hiány csökkentését” – jelentette ki a miniszterelnök.

Kijelentései olyan összefüggésben hangzottak el, hogy a kora délutáni órákban a bukaresti román portálok arról cikkeztek, miszerint a nap folyamán heves vitát váltott ki a kormány napirendjén szereplő büdzsétervezet, miután az USR–PLUS szövetség vezetői azt tapasztalták, hogy pénzösszegeket vágtak le az általuk irányított egészségügyi, közlekedésügyi, gazdasági és európai uniós alapokért felelős minisztériumok költségvetéséből. Ez a vita pedig hátráltatta a tervezet közvitára bocsátást. A kiszivárgott információk szerint a módosítások utolsó pillanatban kerültek bele a szövegbe. „Az este még nem voltak ott” – idézte forrásait a Hotnews hírportál.

Hogy kedd este még minden rendben lehetett, alátámasztotta a két miniszterelnök-helyettes, Dan Barna és Kelemen Hunor szerda délelőtti nyilatkozata, mindketten nyugodt hangnemben beszéltek ugyanis a sajtónak a hamarosan közvitára kerülő költségvetés-tervezetről. „Ezzel a költségvetéssel senki sem elégedett, de egy felelős költségvetés, egy olyan büdzsé, amellyel Romániának vissza kell állnia a gazdaság újraindításának és a válságból való kilábalás útjára” – fogalmazott az USR–PLUS szövetség társelnöke, akinek nyilatkozata alapján úgy tűnik, hogy sínen van a büdzsé tervezete, és hamarosan meg is kapja a zöld jelzést a koalíciós pártok részéről.

„A mi célunk, hogy a hiány 7–7,1 százalékos legyen. Ambíciózus, bátor célkitűzés, és jelen pillanatban tartani tudjuk. Természetesen ez azt jelenti, hogy kevesebb kiadás lesz, mint tavaly” – fogalmazott eközben Kelemen Hunor kormányfőhelyettes. Az RMDSZ elnöke leszögezte egyúttal, hogy a befektetések nem állnak le, „mivel gazdasági növekedésre van szükség”.

Féláron utazhatnak az egyetemisták

Eltérő nyilatkozatok hangzottak el az egyetemi hallgatók számára ingyenes vasúti utazást biztosító kedvezmény kapcsán. Végül Florin Cîţu miniszterelnök a kormányülést követően leszögezte: „nem világvége” az egyetemisták utazási kedvezményeinek korlátozása, mivel ez más országokban is így történik. „Románia volt a rendszeren kívül, fejlettebb országok sem biztosítanak ingyenességet” – szögezte le. Bejelentése szerint visszatér az a korábbi forgatókönyv, miszerint az egyetemi hallgatók 50 százalékos árkedvezménnyel utazhatnak a Román Vasúttársaság (CFR) járatain.

A délelőtti órákban amúgy Dan Barna, az USR–PLUS-os miniszterelnök-helyettese is úgy nyilatkozott, hogy a kormány el akarja törölni a kedvezményt, és megfizettetnék a jegyár 50 százalékát. Jelezte egyúttal, azt nem tervezik meghatározni, hogy hány alkalommal utazhatnak féláron az egyetemisták. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke viszont később úgy nyilatkozott, az egyetemisták ingyen utazhatnak majd a lakóhelyükül szolgáló település és a tanulmányvégzés települése között. Ám a miniszterelnök bejelentése felülírta ezt.

A kedvezmény megszüntetése vagy az ingyenes utazások számának korlátozása amiatt merült fel, mivel a készülő 2021-es évi állami költségvetés több megszorításra épül annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt a hazai össztermék (GDP) 7–7,1 százalékán lehessen tartani. Az egyetemisták amúgy 2017-ig szintén 50 százalékos utazási kedvezményt kaptak az államtól, abban az évben viszont a Sorin Grindeanu vezette szociáldemokrata (PSD) kormány ingyenességet biztosított. A CFR azt követően arra panaszkodott, hogy a döntés nyomán megcsappantak a bevételei, az utazóközönség pedig azt nehezményezte, hogy zsúfolttá váltak a szerelvények.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát

Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát
2025. november 19., szerda

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt

Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
2025. november 19., szerda

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

2025. november 19., szerda

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól

Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól
2025. november 19., szerda

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak

A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál

A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál
2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
2025. november 18., kedd

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére

Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére
Hirdetés
Hirdetés