Alaposan rontotta a gazdaság helyzetét az Ungureanu-kormány bukása

Mélyrepülésben van a lej, amióta pénteken a parlamenti bizalmi szavazáson megbukott az Ungureanu-kormány, s az sem segített azon, hogy ne zuhanjon tegnap is tovább a román fizetőeszköz a főbb devizákhoz képest, hogy Victor Ponta kijelölt miniszterelnök bejelentette, kik alkotják majd kormányát, ha annak a parlament is bizalmat szavaz.

Miután múlt hétfőn a valaha leggyengébb volt a lej a főbb fizetőeszközökhöz képest, tegnap újabb történelmi rekordot döntött – a Román Nemzeti Bank (BNR) 4,4168 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg, 1,98 banival (0,45 százalékkal) magasabbat, mint egy nappal korábban, amikor 4,3970-es szinten állt. A dollárral szemben eközben 0,5 százalékos, 1,66 banis volt a visszaesés tegnap az előző napi szinthez képest, a jegybank 3,3594-es lej/dollár árfolyamot jelölt meg.

Az arany is egyre többet ér a román fizetőeszközhöz viszonyítva, itt a lej romlása 0,53 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy tegnap a hivatalos kurzuson egy gramm arany 178,5985 lejt ért.

További rossz hír a gazdaság számára, hogy a nemzeti bank igazgatótanácsa tegnapi ülésén nem folytatta a kamatcsökkentő lépéseinek a sorát, hanem a korábban megállapított 5,25 százalékon tartotta az irányadó kamatlábat. Ez pedig nemcsak a bankpiacra hat ki, hanem mindazokra is, akik korábban lejben vettek fel bankkölcsönt, hiszen a törlesztési kamatláb minden esetben függ a Romániában ROBOR-ként rövidített irányadó kamattól.

Diósi: mindenki kivár

Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, egyelőre semmit nem lehet biztosan kijelenteni a kormányváltás Románia gazdaságára tett hatásáról, jelenleg ugyanis mindegyik piaci szereplő kivár.

„A kormányváltást figyelmen kívül hagyva, a következő hetekben amúgy is olyan időszak következett volna, amikor a pártok leginkább a választásokra koncentrálnak, ez pedig gazdasági szempontból csendesebb periódust jelent” – magyarázta Diósi. Mint mondta, jelenleg az egyetlen konkrét információ az, hogy az új kormány első, május 8-án esedékes ülésén szándéknyilatkozatot fogadnak majd el a  Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára.

Fitch: bajok lehetnek

„Alig három hónap leforgása alatt egy második kormány bukása növelte a politikai bizonytalanságot, a populista politikák számottevő növekedése pedig oda vezethet, hogy az ország besorolását a választások előtt vagy azt követően rontani kell” – mutatnak rá a Fitch Ratings hitelminősítő elemzői a romániai történések kapcsán kiadott helyzetértékelésükben.

Románia jelenlegi besorolása egyébként BBB, stabil perspektívával. Az új helyzetjelentésből  – amely rámutat, hogy a most kormányra kerülő Szociálliberális Unió (USL) vezeti a közvélemény-kutatásokat, s minden valószínűség szerint kormányon is marad az ősszel esedékes parlamenti választásokig – kiderül, a Fitch a továbbiakban is figyelemmel fogja követni a romániai politikai történéseket, beleértve a június 10-ei önkormányzati választásokat, ezek ugyanis meglátásukban kihathatnak az adópolitikára, illetve a más gazdasági döntésekre, ami pedig eltérést jelentene a korábban a nemzetközi hitelezőkkel közösen meghatározott, a stabilitás érdekében kidolgozott programtól.

Kormányígéretek

Eközben annak ellenére, hogy még nem lehet tudni, hogyan tudja előteremteni a beiktatásra váró Ponta-kabinet a nyugdíjak, illetve a közalkalmazotti bérek kiigazításához szükséges anyagi keretet, váltig ígérik, ezek az intézkedések semmiképpen sem maradnak el.  Mariana Câmpeanu kijelölt munkaügyi miniszter tegnap leszögezte, az elkövetkező hat hónapban prioritása a közszféra fizetéseinek 15 százalékkal történő emelése, illetve a nyugdíjasoktól jogtalanul levont társadalombiztosítási hozzájárulás visszajuttatása.

„Ha megtaláljuk azokat az összeget, mintegy 5 milliárdot, amivel az előző kormány dicsekedett, de mi nem tudjuk, hol vannak elrejtve, akkor újra megvizsgáljuk a helyzetet, ha azonban nem találjuk meg a pénzeket, akkor költségvetés-módosításra lesz szükség ahhoz, hogy visszaegészítsük a béreket, s visszaadjuk a nyugdíjasok pénzét. Amit meg tudok erősíteni jelen pillanatban az az, hogy mindenképp sor kerül minderre” – szögezte le a munkaügyi tárca várományosa.

Hasonlóképpen nyilatkozott tegnap Florin Georgescu, akit a pénzügyminiszteri tisztségre javasolt Victor Ponta. Mint fogalmazott, a következő kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy sikerüljön emelni a béreket, s visszaadni a nyugdíjasok pénzét anélkül, hogy veszélybe sodornák a pénzügyi stabilitást és a makrogazdasági egyensúlyt. Arra a kérdésre azonban nem adott választ, hogy honnan kívánják előteremteni a szükséges pénzösszegeket.

Más módosítások
csak voks után?

Egyik tévécsatornának nyilatkozva Mariana Câmpeanu kijelölt munkaügyi tárcavezető arról is beszélt, hogy a gyermeknevelési segély, illetve a minimálbér összegének a növelése,  mint ahogy a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése is csupán az USL következő négy évre szóló kormányprogramjában van benne, ezért ezt a lépést csak a választások után fogják majd meghozni.

A tervük egyébként az, hogy 26 százalékkal 850 lejre emelnék az állam által biztosított legalacsonyabb fizetést. „Amennyiben idén mégis lehet emelni a minimálbért, akkor ezt a tb 5 százalékos csökkentésével párhuzamosan kell megtenni, s csakis a munkáltatóra vonatkozóan, ugyanis csak így tudunk új munkahelyeket teremteni. Hogy azonban erre idén vagy csak január elseje után kerül sor, az a kormány döntése abban az esetben, ha valóban hatalomra kerül” – finomított valamelyest menet közben kijelentésén a kijelölt miniszter.

Az elmúlt héten, azt megelőzően, hogy Traian Băsescu államfő megbízta volna a kormányalakítással, Victor Ponta még úgy nyilatkozott, hogy az USL-nek hat fő problémára épülő sürgősségi kormányprogramja van, illetve egy programja a kormányzás első hat hónapjára.

Ezek között szerepel egyebek mellett a Cupru Min, illetve a Transelectrica privatizációja, a verespataki kitermelés, az egyetemi autonómia biztosítása, a 740 lejes nyugdíjak alkotmányellenes tb-kötelessé tétele nyomán levont összegek visszafizetése. Emellett ott találjuk a programban az ingatlan-visszaszolgáltatások kérdését, illetve annak az öt ágazati operatív programnak a rendezését, amelyek kapcsán fennáll a veszély, hogy felfüggesztik a kifizetéseket.