Fotó: Bone Ewald
Mélyrepülésben van a lej, amióta pénteken a parlamenti bizalmi szavazáson megbukott az Ungureanu-kormány, s az sem segített azon, hogy ne zuhanjon tegnap is tovább a román fizetőeszköz a főbb devizákhoz képest, hogy Victor Ponta kijelölt miniszterelnök bejelentette, kik alkotják majd kormányát, ha annak a parlament is bizalmat szavaz.
Miután múlt hétfőn a valaha leggyengébb volt a lej a főbb fizetőeszközökhöz képest, tegnap újabb történelmi rekordot döntött – a Román Nemzeti Bank (BNR) 4,4168 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg, 1,98 banival (0,45 százalékkal) magasabbat, mint egy nappal korábban, amikor 4,3970-es szinten állt. A dollárral szemben eközben 0,5 százalékos, 1,66 banis volt a visszaesés tegnap az előző napi szinthez képest, a jegybank 3,3594-es lej/dollár árfolyamot jelölt meg.
Az arany is egyre többet ér a román fizetőeszközhöz viszonyítva, itt a lej romlása 0,53 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy tegnap a hivatalos kurzuson egy gramm arany 178,5985 lejt ért.
További rossz hír a gazdaság számára, hogy a nemzeti bank igazgatótanácsa tegnapi ülésén nem folytatta a kamatcsökkentő lépéseinek a sorát, hanem a korábban megállapított 5,25 százalékon tartotta az irányadó kamatlábat. Ez pedig nemcsak a bankpiacra hat ki, hanem mindazokra is, akik korábban lejben vettek fel bankkölcsönt, hiszen a törlesztési kamatláb minden esetben függ a Romániában ROBOR-ként rövidített irányadó kamattól.
Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, egyelőre semmit nem lehet biztosan kijelenteni a kormányváltás Románia gazdaságára tett hatásáról, jelenleg ugyanis mindegyik piaci szereplő kivár.
„A kormányváltást figyelmen kívül hagyva, a következő hetekben amúgy is olyan időszak következett volna, amikor a pártok leginkább a választásokra koncentrálnak, ez pedig gazdasági szempontból csendesebb periódust jelent” – magyarázta Diósi. Mint mondta, jelenleg az egyetlen konkrét információ az, hogy az új kormány első, május 8-án esedékes ülésén szándéknyilatkozatot fogadnak majd el a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára.
„Alig három hónap leforgása alatt egy második kormány bukása növelte a politikai bizonytalanságot, a populista politikák számottevő növekedése pedig oda vezethet, hogy az ország besorolását a választások előtt vagy azt követően rontani kell” – mutatnak rá a Fitch Ratings hitelminősítő elemzői a romániai történések kapcsán kiadott helyzetértékelésükben.
Románia jelenlegi besorolása egyébként BBB, stabil perspektívával. Az új helyzetjelentésből – amely rámutat, hogy a most kormányra kerülő Szociálliberális Unió (USL) vezeti a közvélemény-kutatásokat, s minden valószínűség szerint kormányon is marad az ősszel esedékes parlamenti választásokig – kiderül, a Fitch a továbbiakban is figyelemmel fogja követni a romániai politikai történéseket, beleértve a június 10-ei önkormányzati választásokat, ezek ugyanis meglátásukban kihathatnak az adópolitikára, illetve a más gazdasági döntésekre, ami pedig eltérést jelentene a korábban a nemzetközi hitelezőkkel közösen meghatározott, a stabilitás érdekében kidolgozott programtól.
Eközben annak ellenére, hogy még nem lehet tudni, hogyan tudja előteremteni a beiktatásra váró Ponta-kabinet a nyugdíjak, illetve a közalkalmazotti bérek kiigazításához szükséges anyagi keretet, váltig ígérik, ezek az intézkedések semmiképpen sem maradnak el. Mariana Câmpeanu kijelölt munkaügyi miniszter tegnap leszögezte, az elkövetkező hat hónapban prioritása a közszféra fizetéseinek 15 százalékkal történő emelése, illetve a nyugdíjasoktól jogtalanul levont társadalombiztosítási hozzájárulás visszajuttatása.
„Ha megtaláljuk azokat az összeget, mintegy 5 milliárdot, amivel az előző kormány dicsekedett, de mi nem tudjuk, hol vannak elrejtve, akkor újra megvizsgáljuk a helyzetet, ha azonban nem találjuk meg a pénzeket, akkor költségvetés-módosításra lesz szükség ahhoz, hogy visszaegészítsük a béreket, s visszaadjuk a nyugdíjasok pénzét. Amit meg tudok erősíteni jelen pillanatban az az, hogy mindenképp sor kerül minderre” – szögezte le a munkaügyi tárca várományosa.
Hasonlóképpen nyilatkozott tegnap Florin Georgescu, akit a pénzügyminiszteri tisztségre javasolt Victor Ponta. Mint fogalmazott, a következő kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy sikerüljön emelni a béreket, s visszaadni a nyugdíjasok pénzét anélkül, hogy veszélybe sodornák a pénzügyi stabilitást és a makrogazdasági egyensúlyt. Arra a kérdésre azonban nem adott választ, hogy honnan kívánják előteremteni a szükséges pénzösszegeket.
Egyik tévécsatornának nyilatkozva Mariana Câmpeanu kijelölt munkaügyi tárcavezető arról is beszélt, hogy a gyermeknevelési segély, illetve a minimálbér összegének a növelése, mint ahogy a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése is csupán az USL következő négy évre szóló kormányprogramjában van benne, ezért ezt a lépést csak a választások után fogják majd meghozni.
A tervük egyébként az, hogy 26 százalékkal 850 lejre emelnék az állam által biztosított legalacsonyabb fizetést. „Amennyiben idén mégis lehet emelni a minimálbért, akkor ezt a tb 5 százalékos csökkentésével párhuzamosan kell megtenni, s csakis a munkáltatóra vonatkozóan, ugyanis csak így tudunk új munkahelyeket teremteni. Hogy azonban erre idén vagy csak január elseje után kerül sor, az a kormány döntése abban az esetben, ha valóban hatalomra kerül” – finomított valamelyest menet közben kijelentésén a kijelölt miniszter.
Az elmúlt héten, azt megelőzően, hogy Traian Băsescu államfő megbízta volna a kormányalakítással, Victor Ponta még úgy nyilatkozott, hogy az USL-nek hat fő problémára épülő sürgősségi kormányprogramja van, illetve egy programja a kormányzás első hat hónapjára.
Ezek között szerepel egyebek mellett a Cupru Min, illetve a Transelectrica privatizációja, a verespataki kitermelés, az egyetemi autonómia biztosítása, a 740 lejes nyugdíjak alkotmányellenes tb-kötelessé tétele nyomán levont összegek visszafizetése. Emellett ott találjuk a programban az ingatlan-visszaszolgáltatások kérdését, illetve annak az öt ágazati operatív programnak a rendezését, amelyek kapcsán fennáll a veszély, hogy felfüggesztik a kifizetéseket.
| Pajzos Csaba nagyváradi gazdasági szakértő, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezetője a témában lapunknak úgy nyilatkozott, mivel választási évben vagyunk, vélhetően az új kormánynak nem lesznek negatív irányba mutató, gazdasági vonatkozású intézkedései. „A korábban bejelentett vállalásokat minden bizonnyal betartja majd az új vezetőség, megmarad például az egykulcsos jövedelemadó, folytatják az autópályák építését, illetve kiigazítják – akár részlegesen – a béreket. Ennek következtében természetesen növekedni fog az államháztartás hiánya, a deficitet pedig véleményem szerint nem megszorításokkal, hanem inkább egy újabb IMF-kölcsönnel egyenlítik majd ki” – magyarázta a szakember. Az euró és lej árfolyamának elmúlt időszakban történt emelkedésével kapcsolatban Pajzos rámutatott, az előző években is május–június környékén emelkedett rekordmagasságokba az árfolyam, különböző világgazdasági történések miatt, így a jelenség tulajdonképpen nem meglepő, a kormányváltás mindössze előrébb hozta a növekedést. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok