Aláírták a földgázegyezményt

Megállapodást írtak alá Magyarország, Azerbajdzsán, Grúzia és Románia vezetői tegnap Bakuban az Azerbajdzsán–Grúzia–Románia gázszállító rendszer (AGRI) megvalósítását célzó projektről, amelynek révén azerbajdzsáni földgáz érkezhet a Fekete-tengeren és Románián keresztül Közép-Európába.

Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke, Traian Băsescu, Románia elnöke, Mihail Szaakasvili, Grúzia elnöke és Orbán Viktor írták alá a bakui nyilatkozatot, amely jelentős hozzájárulás Európa energiabiztonsága és az energiapiaci verseny megteremtéséhez. A nyilatkozat szövege szerint az aláírók támogatják a projektet, amelynek célja, hogy „az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország közötti összeköttetés által diverzifikálja a szénhidrogén-erőforrások szállítását”, és ösztönöznek „minden olyan szükséges lépést, amely biztosítja az Európai Unió támogatását az AGRI-val, mint a Déli Folyosóhoz és az európai energiabiztonsághoz történő hozzájárulással kapcsolatban.”

Traian Băsescu az aláírás alkalmából kijelentette: az AGRI-projekt révén Európa akár már három év múlva használhatja az Azerbajdzsánból érkező földgázt. „Ez a legolcsóbb projekt a Kaszpi-tengeri térségből és Közép-Ázsiából származó földgáz európai piacra juttatására felvázolt alternatívák közül. Akár a Déli Áramlatról, akár a Nabuccóról van szó, ár szempontjából ez a legversenyképesebb terv” – hangsúlyozta a román államfő.

Băsescu megjegyezte: bár a befektetés pontos költségeiről érdemben nem tud még nyilatkozni, annyi bizonyos, hogy a többek között Konstancán megépülő terminálok kapacitása évi tízmilliárd köbméteres lesz, a vezetékben pedig azeri földgáz érkezik majd. „Az ár rugalmas, a költségeket az európai piac szükségleteihez és a földgázforrásokhoz szabjuk” – mutatott rá az államfő.

Hozzátette, a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után lehet majd konkrétan tárgyalni a költségekről. Kifejtette, a bakui nyilatkozatot aláíró négy állam vállalta, hogy elkészíti a hatástanulmányt, majd ezt követően magáncégeket is szeretnének bevonni a projekt megvalósításába. „A terminálokat nem Alijevről, Băsescuról vagy Orbánról nevezzük el, hanem magáncégek tulajdonában lesznek. A mi szerepünk az, hogy beindítsuk a projektet, és közreműködésre szólítsuk a magánvállalatokat” – fogalmazott Băsescu.

A terminálok elnevezésére vonatkozó kijelentésre reagálva Orbán Viktor tréfásan megjegyezte: a román államfő szerepét figyelembe véve a projekt megvalósításában a magyar terminált biztosan nem Orbánnak hívják majd, de a konstancait Băsescuról kellene elnevezni. A projektet tervező cég központja Bukarestben lesz, és Băsescu Orbán Viktorral közösen vállalta, hogy megpróbálnak európai uniós társfinanszírozási lehetőségeket felkutatni a vezeték megépítéséhez.

Az AGRI-projekt tervei szerint cseppfolyósított azerbajdzsáni gázt szállítanak Romániába Grúzián keresztül. Az azerbajdzsáni gázt a jelenlegi gázszállító hálózaton keresztül Grúzia fekete-tengeri partvidékére juttatják el, ahol cseppfolyósítják, majd az erre alkalmas hajókkal Konstanca kikötőjébe szállítják. Itt visszaállítják a gáz eredeti halmazállapotát, majd azt Románia és az Európai Unió más felhasználóihoz továbbítják. A létrehozandó vállalat készíti el a projektet megalapozó műszaki-gazdasági számításokat, vonja be a vállalkozásába a befektetőket, határoz a felmerülő műszaki és a kereskedelmi kérdésekről.

A közös projektvállalatot a román törvények alapján hozzák létre, és Bukarestben lesz bejegyezve. A projektben a résztvevők egyenlő – 33 százalékos – arányban vesznek részt. Nincs kizárva azonban, hogy a résztvevők száma megnő a jövőben. Az AGRI-projekt keretében a szállítások mennyisége az első időkben eléri a 8 milliárd köbmétert. A projekt jövedelmezőségétől függően a későbbiekben növelhetik a szállítandó gáz mennyiségét. A projekt megvalósítási költsége az előzetes számítások szerint 4-4,5 milliárd euró lesz.