A fiskális paktum néven is emlegetett dokumentumot – amely hivatalosan a Szerződés a Gazdasági és Pénzügyi Unión belüli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról nevet viseli – Románia képviseletében Traian Băsescu államfő, magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök írta alá.
Az EU brüsszeli állam- és kormányfői találkozójának második napját megnyitó aláírási ceremónián Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatta: olyan előrelépésről van szó, amely segít helyreállítani a bizalmat az EU Gazdasági és Pénzügyi Uniója iránt. A dokumentum megalkotását annak idején kezdeményező Angela Merkel német kancellár pedig az EU történetében mérföldkőnek minősítette az aláírást.
A szerződést formálisan az euróövezeti országok kötötték, az azon kívüli tíz tagállam közül pedig nyolc – Románia és Magyarország is – csatlakozott hozzá. Csak Nagy-Britannia és Csehország nincs az aláírók között: London álláspontja szerint a paktum „több bürokráciát és több jogi bonyodalmat jelent”, a cseh kifogások lényege pedig az, hogy a dokumentum túlságosan az államháztartási hiányra összpontosít az adóssággal szemben, ráadásul külön euróövezeti csúcsértekezletek rendszeres tartását helyezi kilátásba.
A paktum szerint az euróövezeti országok vállalják, hogy államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Emellett minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek.
Ez a szerződés tartalmazza az úgynevezett adósságféket is, vagyis a belső államadósság féken tartásának kötelességét.
Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más kiemelt törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást.
Újdonság, hogy a vállalások betartásának ellenőrzésében, illetve a szerződéstől eltérő aláírók szankcionálásában a korábbinál nagyobb szerephez jut az Európai Bíróság.
Megerősíti az új szerződés azoknak a szabályoknak egy részét is, amelyeket már a – tavalyi magyar elnökség alatt kidolgozott – „hatos jogszabálycsomag” is tartalmazott, mint például automatikus szankciókat arra a esetre, ha egy ország tartósan túllépi a három százalékos – nem strukturális – deficitküszöböt.
Az állam- és kormányfők reményei szerint a szerződés tovább erősíti az EU-nak az újabb adósságválságok megelőzését célzó képességét.
A megállapodást az aláíró országokban még nemzeti törvénykezési szinten meg kell erősíteni. Ez egyes tagállamokban még nem vehető biztosítottnak. Írországban például bejelentették, hogy népszavazást tartanak a témában.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.