2011. november 04., 11:202011. november 04., 11:20
A felmérések eredményeit az uniós forrásokból finanszírozott Integrált vállalkozásfejlesztési modell három fejlesztési régió kisvárosaiban című projekt keretében csütörtökön Kolozsváron hozta nyilvánosságra a projektet lebonyolító Romániai Vállalkozásokért Egyesület (Rove) és a CCRIT. Csata Zsombor, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója elmondta, a felmérések során azt tapasztalták, hogy a székelyföldi kisvárosokban jóval nagyobb az esélye egy vállalkozás túlélésének, és a vállalkozó kedv is nagyobb, mint bárhol máshol Erdélyben, ez azonban nem annak köszönhető, hogy a székelyföldi vállalkozók rátermettebbek lennének, hanem arról van szó, hogy a Székelyföldön jóval nagyobb a hajlandóság az együttműködésre az emberekben, illetve nagyobb az egymás iránti bizalom.
Pásztor Gyöngyi szociológus, kutató szemléltetésképpen arról számolt be, hogy a megkérdezettek közül tíz emberből csak egy mondta azt, hogy meg lehet bízni az emberekben. Emiatt a vállalkozást elsősorban egyéni vagy családi vállalkozásként képzelik el, ami azért jelent gondot, mert a lakosság megtakarításai, ha vannak is, meglehetősen szerények, ezért egyenként nem áll elegendő tőke a rendelkezésükre. Péter László szociológus, kutató eközben arról számolt be, hogy a potenciális vállalkozók elsősorban a pályakezdő fiatalok, az elégedetlen közalkalmazottak, a külföldről hazatért vendégmunkások és a korai nyugdíjasok, főként egykori rendőrök és katonatisztek soraiból kerülnek ki.
Nagy Gábor projektmenedzser, a Rove elnöke ugyanakkor elmondta: a projekt értéke 8,8 millió lej, amelyből mintegy 8,65 millió lej az Európai Szociális Alaptól elnyert vissza nem térítendő támogatás. Hozzáfűzte, a szociológiai felmérés csak az egyik része a projektnek, amelynek az a célkitűzése, hogy a valós igényeknek megfelelő képzést nyújtsanak a vállalkozásukat fejleszteni, illetve az önálló vállalkozás elindítását fontolgatók számára. Végeredményként pedig legalább 54 új vállalkozás beindítását tűzték ki célul. A 2012-ben induló ingyenes képzésekre összesen 540 résztvevőt várnak a projekt kivitelezői. A projektről és a szociológiai felmérésekről bővebb részletek a www.vallalkozz.ro portálon olvashatók.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.