2011. november 04., 11:202011. november 04., 11:20
A felmérések eredményeit az uniós forrásokból finanszírozott Integrált vállalkozásfejlesztési modell három fejlesztési régió kisvárosaiban című projekt keretében csütörtökön Kolozsváron hozta nyilvánosságra a projektet lebonyolító Romániai Vállalkozásokért Egyesület (Rove) és a CCRIT. Csata Zsombor, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója elmondta, a felmérések során azt tapasztalták, hogy a székelyföldi kisvárosokban jóval nagyobb az esélye egy vállalkozás túlélésének, és a vállalkozó kedv is nagyobb, mint bárhol máshol Erdélyben, ez azonban nem annak köszönhető, hogy a székelyföldi vállalkozók rátermettebbek lennének, hanem arról van szó, hogy a Székelyföldön jóval nagyobb a hajlandóság az együttműködésre az emberekben, illetve nagyobb az egymás iránti bizalom.
Pásztor Gyöngyi szociológus, kutató szemléltetésképpen arról számolt be, hogy a megkérdezettek közül tíz emberből csak egy mondta azt, hogy meg lehet bízni az emberekben. Emiatt a vállalkozást elsősorban egyéni vagy családi vállalkozásként képzelik el, ami azért jelent gondot, mert a lakosság megtakarításai, ha vannak is, meglehetősen szerények, ezért egyenként nem áll elegendő tőke a rendelkezésükre. Péter László szociológus, kutató eközben arról számolt be, hogy a potenciális vállalkozók elsősorban a pályakezdő fiatalok, az elégedetlen közalkalmazottak, a külföldről hazatért vendégmunkások és a korai nyugdíjasok, főként egykori rendőrök és katonatisztek soraiból kerülnek ki.
Nagy Gábor projektmenedzser, a Rove elnöke ugyanakkor elmondta: a projekt értéke 8,8 millió lej, amelyből mintegy 8,65 millió lej az Európai Szociális Alaptól elnyert vissza nem térítendő támogatás. Hozzáfűzte, a szociológiai felmérés csak az egyik része a projektnek, amelynek az a célkitűzése, hogy a valós igényeknek megfelelő képzést nyújtsanak a vállalkozásukat fejleszteni, illetve az önálló vállalkozás elindítását fontolgatók számára. Végeredményként pedig legalább 54 új vállalkozás beindítását tűzték ki célul. A 2012-ben induló ingyenes képzésekre összesen 540 résztvevőt várnak a projekt kivitelezői. A projektről és a szociológiai felmérésekről bővebb részletek a www.vallalkozz.ro portálon olvashatók.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.